| |
2.: Arteria coronaria dextra
2.1.: A jobb koszorúérről általában
|
 |
Az a. coronaria dextra (klinikai gyakorlatban: RCA – right coronary artery) átfúrva az aorta gyök falát megjelenik a jobb aorta sinus falának külső felszínén. Itt az initiális szakaszán, a jobb fő törzs átlagos belső átmérője 3,39 mm (coronaria öntvényeken mérve). Az ér első szakasza antero-distális irányban és jobb felé tartva halad, az auricula dextra és a ventriculus dexter infundibuluma között. Belépve a sulcus coronariusba (sulcus atrioventricularis), közel vertikális síkban halad a szív jobb széle felé , a subepicardialis zsírszövetbe ágyazottan. Elérve a margo dexter cordist (margo acutus cordis), az RCA átfordul a sulcus coronarius, a facies diaphragmatica és a basis cordis határán futó szakaszába, és a crux cordis felé tart (3. fotó).
3. fotó: A szív jobb kamrája és jobb pitvara a jobb koronáriával - Molnár Attila és Balogh Attila.
(1) Atrium dextrum ( auricula dextra ); (2) Crista terminalis; (3) truncus pulmonalis; (4) Arteria coronaria dextra; (5) Arteria interventricularis anterior ( LAD ); (6) Ventriculus dexter; (7) Trabecula septomarginalis
|
A négy szívüreg találkozási pontját, ami egyben a sulcus interatrialis, a sulcus interventricularis posterior és a sulcus coronarius kereszteződési pontja, crux cordisként említik. A magyar populáció kb. kétharmadában az RCA a cruxnál lead egy nagyobb átmérőjű ágat az a. interventricularis posteriort (right posterior descending), ami a sulcus interventricularis posteriorban az apex cordis irányába fut. Másik kisebb kaliberű ága, jobb dominanciájú szívekben, a crux cordistól a szív bal széle felé halad tovább a sulcus atrioventricularisban. Az RCA cruxon túli szakaszát, mint ramus ventricularis postero-lateralis dexter (right ventricular postero-lateral branch - RVPL), vagy ramus postero-lateralis arteriae coronariae dextri néven írták le. Ebből az érszakaszból, egy vagy több ág hajlik a ventriculus sinister felszínére (rami ventriculares sinistri).
2.2.: RCA szegmentumok
|
|
A coronaria erek kóros elváltozásainak pontos lokalizálása érdekében, a klinikusok egy része két szakaszra osztja az a. coronaria dextra fő törzsét. Az első vagy anterior szegmentum, az ostium a. coronariae dextraetől a szív jobb margójáig terjed, a második vagy intermedier szegmentum a jobb margótól a cruxig fut. Más klinikusok három szakaszra osztják a fő törzset. Az első, vagy proximális szegmentum, az eredéstől az RCA első fő ventriculáris ág kilépéséig tart, a második vagy középső szakasz az első ventriculáris ágtól a jobb margóig tart, míg a harmadik vagy distális szakasz a margo acutustól a cruxig terjed.
2.3.: Az RCA ágai
A jobb coronaria artéria ágrendszerét az eredésétől kiindulva tárgyaljuk, meghatározva az adott artéria által ellátott myocardium-területet. Az ágak száma nagy variabilitást mutat, a leágazások módja jellegzetesen hegyesszögű.
2.3.1.: RCA főtörzs - Az első RCA szegmentum ágai
2.3.1.1.: Ramus (dexter) coni arteriosi
|
|
A népesség közel felében, több ér ered a jobb aorta sinusból. Leggyakrabban a járulékos artéria a conus arteriosus felszínére hajlik. A ramus coni arteriosi alternatív eredési helye az RCA első vagy proximális szegmentuma. A conus ér általában eléri a sulcus interventricularis anterior proximális szakaszát és ellátja a jobb kamra infundibulumát (conus arteriosus). Az infundibulum ellátásában gyakran a bal a. coronaria ágából, az a. interventricularis anterior proximális szakaszából eredő ramus (sinister) coni arteriosi is részt vesz. Klinikai jelentőséggel bír, hogy a két ér között inter-coronaria anasztomózis (Vieussens-féle artériás gyűrű) létezhet veleszületetten, vagy kialakulhat patológiás állapotokban. Bizonyos esetekben a jobb conus artéria szokatlanul erős ág, ekkor a jobb kamra elülső falának nagyobb részét látja el.
3.1.2.: Arteria descendens superior dextra (right superior descending artery -right superior septal - descending septal artery)
A proximális RCA első 10 mm-es szakaszán, ritkán a conalis artéria kezdeti részéből ered ez az ág, lefutása és az ellátott struktúrák nagy változatosságot mutatnak. Az aorta gyök falának vérellátásához járulhat hozzá, vagy kizárólag a vasa vasorumban végződnek terminális ágai. Egy része ezen ereknek a nodus atrioventricularishoz fut. Más részük a Kugel-féle anasztomózis (arteria anastomotica auricularis magna), a proximális RCA és a ramus circumflexus közötti érösszeköttetés pars anteriorját adja.
3.1.3.: Rami anteriores ventriculi dextri
Egy vagy két ág a ventriculus dexter elülső falán húzódik distális irányban és a r. coni arteriosival, valamint a r. marginalis dexterrel együtt biztosítják a jobb elülső kamrafal vérellátását.
3.1.4.: Ramus marginalis dexter (right marginal branch – acute marginal branch)
Az RCA anterior szegmenséből, a margo acutus közelében ered ez az ág és a margo mentén az apex cordis felé fut. Ha az elülső RCA szegmentum nem ad le ventriculáris ágat, akkor a r. coni arteriosi és r. marginalis látja el a jobb kamra fal sternocostális részét.
3.1.5.: Pitvari ágak – Rami atriales dextri anteriores
Az RCA anterior szegmenséből, változó számú kis ér hajlik fel az atrium dextrum elülső felszínére, ellátván azt.
3.1.6.: Pitvari ágak – Arteria nodi sinuatrialis (dextra)
Általában a jobb pitvar artériái között a legerősebb ér, átlagos belső átmérője 1,19 mm (0,5-2,3 mm). A legtöbb szívben ez az ér az RCA első 30 mm-én válik le, majd az auricula dextra alatt és mögött, az aorta gyöktől jobbra felfelé halad, közben ágakat ad az antero-mediális pitvarfalhoz és a septum interatrialehoz. A terminális érszakasz a v. cava superior pitvari csatlakozásához fut, és részleges, vagy teljes gyűrűt képez körülötte (retrocavalis, precavalis, pericavalis végződés), mint a nodus sinuatralis a. centralisa.
3.2.: Az RCA főtörzs második szegmentumának ágai
3.2.1.: Rami posteriores ventriculi dextri
|
|
A jobb kamrafal hátsó felszínén derékszögben futnak ezek az erek, általában rövidebbek az elülső ventricularis ágaknál. A facies diaphragmatica ventriculi dextri proximális részét látják el; a distalis myocardium rész a r. marginalis dextri és az a. interventricularis posterior ágaiból kapja vérellátását.
3.2.2.: A. nodi atrioventricularis (dextra)
A nodus atrioventricularist ellátó ér leggyakrabban a crux cordis régióban ered, az RCA második szakaszának legdistálisabb részéből, vagy az RCA cruxon túli szakaszából, vagy az a. interventricularis posterior proximális szakaszából. Bal dominanciájú szívekben, az a. nodi atrioventricularis a r. circumflexusból ered a crux régióban (a. nodi atrioventricularis sinistra).
3.2.3.: Rami atriales dexter posteriores
Kis erek futnak az atrium dextrum hátsó felszínére. Egy vagy két nagyobb ág érgyűrűt alkot a v. cava inferior beszájadzása körül.
3.3.: Domináns a. coronaria dextra további ágai
3.3.1.: Arteria interventricularis posterior (posterior interventricular artery – right posterior descending artery)
A septum interventriculare hátsó egyharmadát az a. interventricularis posterior látja el rövid ágakkal, a sulcus interventricularis posteriorban haladva az apex cordis irányában. Végága legtöbb esetben nem éri el az apexet, így a septum interventriculare distális részét teljesen az a. interventricularis anterior hátrahajló részéből kiágazó septális ágak látják el. A jobb kamra hátsó distalis falának vérellátásához az a. interventricularis posterior ventricularis ágai csatlakoznak.
3.3.2.: Rami posteriores ventriculi sinistri
Az RCA cruxon túlterjedő része egy vagy több ágban hajlik le a bal kamra hátsó proximális, cruxhoz közeli felszínére, ellátván a bal kamrai myocardium ezen részét. Ebben a változatban az RCA cruxon túli folytatása szinte azonnal elhagyja a sulcus coronariust.
3.3.3.: Ramus posterolateralis ventriculi sinistri (right ventricular posterolateral branch)
Ez az ér, mint az RCA folytatása, a sulcus coronarius, cruxon túli szakaszában fut és elérheti a szív margo obtususát is. Lefutása során változó számú ágat ad le a bal kamra hátsó proximális falához.
|
|