II. Tanulási egység: Primer agyállományi tumor

A tananyagban a hallgatók a primer agyállományi tumorról olvashatnak és tanulmányozhatják a központi idegrendszer daganatos megbetegedéseinek klinikopatológiai vonatkozásait,  multidiszciplináris megközelítésből.

A tananyag anatómiai leíró részében a hallgatók áttekintést kapnak az agyfelszín általános anatómiai szerveződéséről, részleteiben kitérve a diagnosztikai szempontból kulcsfontosságú metszetanatómiára. A patológiai leíró részben ismereteket szerezhetnek a központi idegrendszer elsődleges daganatairól, az elsődleges agyállományi tumorok osztályozásáról, a primer agytumorok onkogeneziséről. A radiológiai fejezetben a tanulónak lehetőségük nyílik megismerni a primer agyállományi tumorok jellegzetes megjelenési formáit CT és MR képalkotó vizsgálatokon. A klinikai ismereteket bemutató tananyag részben a hallgató a betegség epidemiológiai vonatkozásait, kórlefolyását, tünettanát, képalkotáson kívüli diagnózisát és végül a betegség kezelésére vonatkozó ismereteket sajátíthatja el rajzokkal, fotókkal és táblázatokkal gazdagon illusztrált környezetben.

II./1. fejezet: Az agy felszíni és metszet anatómiája

Baksa Gábor

II./1.1.: Bevezetés

E rövid fejezetben csupán áttekintést igyekszünk adni az agy (cerebrum) általános felszíni anatómiai szerveződéséről, részleteiben kitérve azonban a diagnosztikai szempontból kulcsfontosságú kétdimenziós vagy metszetanatómiára. Utóbbi alkalmas a nagyobb pályarendszerek és a kéreg alatti szürkeállományi struktúrák anatómiájának, valamint – a szeletek vastagságától függően - topográfiai viszonyainak bemutatására.

A szűkebb értelemben vett agy (nagyagy, végagy, telencephalon) jobb és bal féltekére (hemispherium) osztható. Az agyon ill. a féltekéken három felszínt különböztetünk meg úgy, mint az alapi vagy basalis, a koponyatető felé tekintő convex és a falx cerebri felé eső medialis felszínt. A féltekék homlok- (frontalis), fali (parietalis), nyakszirt- (occipitalis) és halánték- (temporalis) lebenyekre (lobi) tagolhatók. A felszínhez hasonló, de a mélybe süllyedt tekervényezett kéregrész az insula, amelyet önálló lebenyként (insularis lebeny) különítünk el az előbbiektől. A két féltekét egymással a commissuralis rostok ill. pályák kötik össze.

Tágabb értelemben az agyhoz tartozik a köztiagy (diencephalon), az agytörzs (truncus cerebri) annak három fő részével, a középaggyal (mesencephalon), híddal (pons) és a nyúltvelővel (medulla oblongata). Az agytörzshöz dorsal felől a kisagy (cerebellum) csatlakozik.

A fejezet felépítése

• II./1.1.: Bevezetés

• II./1.2.: Az agy convex felszíne (facies convexa pallii)

• II./1.3.: Az agy medialis felszíne (facies medialis pallii)

• II./1.4.: Az agy alapi felszíne (facies basalis pallii)

• II./1.5.: Az agy metszeti anatómiája

• II./1.6.: Az agy horizontalis (axialis) síkú metszetei

Irodalom

Eycleshymer – Schoemaker: A cross-sectional anatomy

Hajdu: Vezérfonal a neuroanatómiához

Komáromy: Az agyvelő boncolása

Rauber-Kopsch: Lehrbuch der Anatomie