|
II./1.2.: Az agy convex felszíne (facies convexa pallii)
|
 |
Számos tekervény (gyrus) és barázda (sulcus) tagolja a felszínt. A tekervények gyakran nem egységesek, kisebb, járulékos barázdák részlegesen vagy teljesen átvághatnak rajtuk.
A lobus frontalis legrostralisabb pontján a polus temporalis-t találjuk. A lebeny hátsó határa a sulcus centralis Rolandi. Ez előtt, vele párhuzamosan a gyrus precentralis húzódik a frontalis síkból elölről enyhén hátrafelé kitérve. Elölről a sulcus precentralis határolja, amelyre nagyjából merőleges két vályú, a sulcus frontalis superior et inferior a homloklebeny elülső részét gyrus frontalis superior, medius et inferiorra osztja fel.
|
 |
A frontalis kéreg Brodmann-mezői közül funkcionális szempontból kiemeljük a gyrus precentralis területén lévő Br. 4. (primer motoros), az előző elülső részére és a gyrus frontalis superior et mediusra vetülő Br. 6. (premotoros és szupplementer motoros) és Br. 8. (kérgi tekintésközpont) areákat (1. fotó). A domináns félteke (zömmel a bal) frontalis operculumának (gyrus frontalis inferior hátsó része) és pars triangularis-ának területe a Broca-féle motoros beszédközpont (Br. 44., 45.). Közte és a premotoros kéregrész között található az Exner-area vagy írásközpont.
1. fotó: Az agy konvex felszíne elölnézetben – Molnár Attila és Balogh Attila
|
A lobus parietalis a sulcus centralis Rolandi mögött a gyrus postcentralis-szal kezdődik. Erre nagyjából merőleges a sulcus intraparietalis, amelytől medialisan felfelé a lobulus parietalis superior, lateralisan lefelé pedig a lobulus parietalis inferior helyezkedik el. Ugyancsak fali tekervény a fissura lateralis cerebri (Sylvius-árok) hátsó vége körül a gyrus supramarginalis és a gyrus temporalis superior mögötti gyrus angularis. A postcentralis tekervény, mint Br. 3., 1., 2. a primer sensoros kérget reprezentálja. Az alsó végtag kivétel somatosensorosan itt reprezentálódik a test többi része. Különösen nagy területet kap az arc és alatta a nyelv beidegzése. A gyrus supramarginalis (Br. 40.) et angularis (Br. 39.) a fali, halánték- és nyakszirtlebeny határán fekvő jelentős asszociációs területek. A parietalis lobulusok a Br. 5. és 7. asszociációs areáknak felelnek meg. A primer szenzoros kéreggel együtt fontos bemenetét képezik a mozgástervezésnek is.
A parietalis lebeny a nyakszirtlebenytől a mesterségesen meghatározott linea parietooccipitalis-szal választható el, amely a convex és basalis felszín találkozásánál lévő incisura praeoccipitalis-t köti össze a sulcus parietooccipitalis-nak a convex és medialis felszín találkozásánál található felső végével. Az előbbi vonal közepével a fissura lateralis cerebri hátsó végét összekötve megkapjuk a linea parietotemporalis-t, amely a fali lebenyt a halántéklebenytől választja el (2. fotó).
3 . fotó: Az agy konvex felszíne felülnézetben – Molnár Attila és Balogh Attila
|
A lobus temporalis hátsó határa így a linea parietooccipitalis alsó fele, felső határa hátul a linea parietotemporalis, folytatásában pedig a Sylvius-árok. Elülső vége a polus temporalis. Felszínén két jelentősebb barázda, a sulcus temporalis superior et inferior választja el a gyrus temporalis superior, medius et inferiort. A gyrus temporalis superior felső részén rövid gyrus-ok, a Heschl-féle haránttekervények képviselik a primer (Br. 41.) és a secunder (Br. 42.) hallómezőket. A gyrus temporalis superior hátsó része a fali lebenyhez sorolt lobulus parietalis inferior alsó részével együtt a Wernicke-féle sensoros beszédközpontot (Br. 39., 40.) foglalja magában.
A convexitas hátsó részét képező lobus occipitalis-t a sulcus occipitalis transversus választja el gyri occipitales superiores et inferiores-re. A lebeny hátsó része a polus occipitalis. Ezen utóbbi a látóközpont része (4. fotó). A maculából érkező rostok nagy része ide vetül.
4. fotó: Az agy konvex felszneíne hátulnézetben – Molnár Attila és Balogh Attila
|
|
|