| |
II./1.5.: Az agy metszeti anatómiája
|
 |
Anatómiai tájékozódás céljára leggyakrabban a frontalis (coronalis), horizontalis (axialis) és mediansagittalis síkú metszeteket, valamint a Flechsig-féle ferdemetszést használjuk. Itt csak az anatómiai struktúrák elrendeződéséhez szükséges szeleteket mutatjuk be. A klinikai gyakorlatban a képalkotó eljárások természetesen jóval nagyobb számú szelettel dolgoznak. Anatómiai szempontból is több lehetőség kínálkozik azonban a metszetek elkészítésére, mi célszerűen a jól azonosítható felszíni struktúrákhoz igazítjuk a metszések síkját. A képletek leírását tehát vastagabb (6-10 milliméteres) szeleteken adjuk meg, de az egyes struktúrák topográfiája - az alábbi sorrendet követve – gyakorlatilag megfelel a radiológiában használt vékonyabb szeletképek értelmezésének.
Ezek alapján a frontalis síkban a genu corporis callosin, a lamina terminalis-on, az infundibulumon, a corpora mammillarián és a corpus geniculatum lateralén áthaladó síkok által határolt szeleteket mutatjuk be.
|
 |
Az első szelet centralis részén elölről a corpus callosum genu-ja látható, ekörül pedig a radiatio corporis callosi elülső részének megfelelően a forceps minor commissuralis rostjai haladnak a kéreghez. A corpus callosum alatt megjelenő érpár az arteriae cerebri anteriores postcommunicans szakasza, ugyanennek a folytatását a kérgestest felett is láthatjuk. A kettőt együtt arteria pericallosának hívjuk.
A szeleten hátulról a cornu frontalék elülső vége éppen látható, köztük a genu mélyebb rostjaival vagy már a septum pellucidummal. A lateralis fal alkotásában itt csak a caput nuclei caudati eleje vesz részt.
A szelet külső felszínén jól azonosíthatóak a három agyfelszínnek megfelelően a gyrus-ok és sulcus-ok. A basison a sulcus olfactorius-ban a tractus olfactorius-t látjuk.
|
|
A második szelet elülső felszínén a frontalis kamraszarvak felett a genu, alattuk a rostrum corporis callosi, míg utóbbi alatt az area subcallosa található. Köztük a két lamina septi pellucidi és az általuk közrefogott cavum septi pellucidi (tágult formája a Verga-féle kamra) is látható. Ebben a magasságban a rostrum alatt már megjelenhet az arteria communicans anterior. Lateralisan a caput nuclei caudatit a capsula interna elülső szárát áthidaló vékony szürkeállomány-csíkok kötik össze a lencsemag (nucleus lentiformis) külső részével, a putamennel. E két szürke mag együtt a corpus striatumot alkotja. Ettől lateralisan a capsula externa, claustrum és a capsula extrema következik. Oldalt és lent feltűnik a polus frontalis. Ezt a lobus frontalis-tól a fissura lateralis cerebri valasztja el. A lobus frontalis-nak ez a része megfelel a gyrus frontalis inferior pars opercularis-ának. A fissura mélyén az insularis lebenyt találjuk, továbbá az arteria cerebri media M1 -, M2 – szegmense és ágai is látszódhatnak.
Rendszerint a szelet hátulsó felszínén jelenik meg a lamina terminalis és rajta a két columna fornicis pars liberája. Ezek között vízszintesen húzódik a szaglólebenyeket összekötő commissura anterior. A columnák és a commissura a recessus triangularis-t fogják közre. Alattuk a recessus opticus, majd a chiasma opticum következik. Itt tehát a III. agykamra üregének elülső részét is látjuk. A chiasma két oldalán - lefutásától függően - metszetbe kerülhet az arteria carotis interna és bifurcatioja. A felette levő terület megfelel a substantia perforata anteriornak. Oldalt a szürke magvak képe a putamentől medialisan elhelyezkedő globus pallidus-szal egészül ki. Ennek jól elkülöníthető a pars internája és externája. A fossa lateralis cerebri függőleges irányban kiszélesedik, a frontalis operculum alatt pedig az operculum temporale is megjelenik.
|
|
A harmadik szelet elülső részén a tuber cinereum és a recessus infundibuli, ezek két oldalán a tractus opticus-ok láthatók. Általában nem ismerhető fel a vékony arteria choroidea anterior és az arteria communicans posterior. Az oldalkamra elülső szarvának csepp alakú ürege itt megváltozik, a felülről lefelé lapított, haránt irányban kiszélesedő cella media tűnik fel. A két kamrarész átmeneténél a foramen interventricularék és bennük a III. agykamra tetejébe áthajló plexus choroideus-ok jelennek meg. Az érfonat alatt a thalamus elülső magcsoportja látszik. A cella media oldalát a corpus nuclei caudati képezi, közte és a thalamus dorsalis felszíne között a stria terminalis és benne a vena thalamostriata jelenik meg. A két cella media közé a corpus fornicis lóg be, üregükben a plexus choroideus ábrázolódik. A lencsemag részei jól elkülönülnek. A temporalis lebeny polusa mögött, a fehér állományban szabálytalanul ovális képletként a corpus amygdaloideum látható. Ettől medialisan már a gyrus parahippocampalis elülső részét találjuk. Felismerhetőek a halántéklebeny basisának és convexitásának gyrus-ai és sulcus-ai is.
A negyedik szeletben a III. agykamra fenekén a két corpus mammillare látható. Felettük a kamrát a massa intermedia (adhesio interthalamica) osztja ketté. A thalamus metszetén megjelenhet a lamina medullaris thalami, segítve a medialis és lateralis thalamus-magvak elkülönítésében. A thalamus-ok alatt a subthalamicus mag (nucleus subthalamicus Luysii) tűnik fel, annak oldalán pedig a capsula interna vastag kötegként megy át a crus cerebribe. Ezektől lateralisan találjuk a tractus opticus-ok folytatását. Az oldakamrák cella mediái jobban ellaposodnak és kisebb a corpus nuclei caudati átmetszete is. A két cella között a corpus fornicis a crura fornicis-ek elülső végébe megy át, melyeket a commissura fornicis (lyra Davidis, psalterium) kapcsol össze. A metszet egyebekben lényegesen nem változik. A lencsemag átmetszete valamivel nagyobb, részei jól kivehetőek. A claustrum is megvastagodik.
|
|
Ha az ötödik szeletet a két corpus geniculatum laterale (CGL) szintjében készítjük, a III. agykamra hátsó része áll előttünk. A szelet síkjától függően, láthatjuk a commissura posteriort, e felett pedig a commissura habenularumot. A kamrát az egységesebb képet adó thalamus-ok határolják, felettük a crus fornicis egészen ellapul. A cella media oldalában a kis, kerek átmetszetű cauda nuclei caudatit látjuk. A lencsemagból többnyire a putamen hátsó része ábrázolódik. A thalamus-ok alatt a két nucleus ruber, ezek alatt pedig a substantia nigra jelenik meg. Utóbbi a tegmentum és a basis mesencephali határát képezi, még a basishoz tartozva. A két crus cerebri egy kis gödröt, a fossa interpeduncularis-t fogja közre. A crus-ok és a híd állománya látszólag összekeveredik. Az agytörzs mellett, a temporalis lebeny mesialis részén, a gyrus parahippocampalis felett a hippocampus jelenik meg az oldalkamra alsó szarvában. Ennek tetején látható a fimbria hippocampi, és a plexus choroideus egy részlete. Az alsó kamraszarv felett medialisan a CGL – jól ismert hasonlattal – zsokésapka alakú átmetszete, ettől lateralisan pedig a cauda nuclei caudatinak a cella mediából áthajlott vége található. Alulról a basison húzódó sulcus collateralis okoz bedomborodást (eminentia collateralis).
A szelet hátulsó felszínén rendszerint a fimbria hippocampi – crus fornicis átmenet látható, e felett pedig az alsó szarv és a cella media átmenete. Utóbbiban a plexus choroideus megvastagodott részét glomus choroideumnak nevezzük. A III. agykamra mögött megjelenhet a corpus pineale, körülötte a cisterna venae magnae cerebri a gyűjtőterületéhez tartozó erős vénás hálózattal.
|
|