| |
III./3.7.: A meningitis szövődményei
III./3.7.1.: Subduralis ömleny
A leggyakoribb komplikáció, különösen kisgyermekeknél. CT-vizsgálatnál az különbözteti meg a liquortól, hogy hiperdenzebb annál, és az empyema szélei erősen halmoznak is (a krónikus subduralis haematomák peremén is lehet halmozás). Spontán felszívódhatnak, de nem ritka, hogy drenálni kell. Ha térfoglaló hatásuk nagy, illetve nagymértékű a kísérő agyoedema, herniatiohoz vezethetnek.
III./3.7.2.: Cerebritis
|
 |
A meningitis szövődménye lehet a cerebritis és az abscessus-képződés. Cerebritis a korai, diffúz gyulladásos forma, az agyi parenchymában. CT-vel hipodenz laesiok, MR-n T2 súlyozással erős jeladás látható, ami a kísérő oedema következménye. Később, a II. stádiumban, ahol már a korai abscessus is jelen van, T1 súlyozással az abscessus fala hiperintenzív, T2-vel pedig enyhén hipointenzív. A III. stádiumban – szubakut abscessus – az abscessus fala mind T1, mind T2 súlyozással hiperintenzív. A IV., krónikus stádiumban T1 súlyozással az abscessus fala izo- , T2-vel hipointenzívvé válik.
Ezekben a stádiumokban (II.-IV.) már van fala az abscessusnak, ami gyűrűszerűen halmoz. Az abscessusra jellemző gyűrűszerű halmozás, közepében hipodenzitással, rendszerint a kéreg-velő határon helyezkedik el. Amennyiben morphologiai alapon – pl. a gyűrűszerű halmozás alapján – az abscessust nem tudjuk agytumortól elkülöníteni, célszerű MR-spektroszkópiát végezni. Tumorokban emelkedett a cholin, csökkent az N-acetil-aspartat, míg az abscessusokban a laktát és a lipidek csúcsa nő meg.
III./3.7.3.: A sinus thrombosis (phlebitis)
Akut fázisában a sinusban lévő thrombus (megalvadt vér) hiperdenz natív CT-vizsgálattal. A jól ismert „empty delta sign” a kontrasztdúsított CT-képeken jelentkezik akkor, mikor a thrombus már elveszítette hiperdenzitását, és így a sinust kitöltő, hiperdenzzé vált vér mellett hipodenz „kitöltetlenségként” jelentkezik, a vér körül is folyhatja azt.
III./3.7.4.: Infarctus
Artériás és vénás elzáródásból eredhet. Az artériás ”territoriális”, éles szélű, vagy lacunaris jellegű, a perforans ágak mentén, hipodenz. A vénás infarctus lehet haemorrhagiás, CT-vel hiperdenz. A sinus sagittalis superior thrombosisa a parietalis lebenyekben okoz infarctust, a sinus rectus és a vena Galeni a thalamusokban, míg a sinus transversus és sigmoideus a temporalis lebenyekben.
III./3.7.5.: Ventriculitis és hydrocephalus
A hydrocephalus eleinte enyhe, de obstruktív formájában nagymérvű lehet.
III./3.7.6.: Egyéb szövődmények
|
 |
A bakteriális fertőzés terjedhet a calvaria felől is. Az epiduralis gennygyülem rendszerint nem okoz neurológiai tüneteket, míg a subduralis lehet nagyméretű, térfoglaló jellegű, interhemisphaerialis és a meninxekre terjedhet. Az MR-ábrázolása jobb a CT-nél a csontközelség miatt. Kézenfekvő hogy kontrasztanyag adására szélükben halmozás keletkezik. A subduralis empyemát a szubakut, krónikus subduralis vérömlenytől nem a széli halmozás (mindkettő halmoz) alapján, hanem a haemoglobin bomlástermékek MR-vel történő kimutatásával lehet elkülöníteni.
|
|