| |
III./4.4.: Diagnózis
III./4.4.1.: Liquorpunctatum és értékelése
|
 |
Ha a lázzal járó fejfájás mellett petechiák, melléküreg-folyamatok, pneumonia, endocarditis, fejtrauma derül ki, a diagnózis felállítása nem nehéz. Ennek ellenére a diagnosztikai tévedés gyakori. A kórisme alapja a liquorlelet.
A lumbalis punctio során az ágy mellett végezhető a liquor fehérje-kémlelése (Pándy-reagenssel), és mérni kell a liquor nyomást. Bakterológiai vizsgálatra steril kémcsőbe kell gyűjteni néhány ml liquort. A liquort May-Grünwald-Giemsa és metilénkék oldat keverékével festjük, majd a sejteket Fuchs-Rosenthal-kamrában mikroszkóp alatt a 3 vonallal határolt „nagy négyzetben” számoljuk, az eredményt szorozzuk 16-tal. Nagyobb sejtsűrűség esetén az egy vonallal határolt kis négyzetben számolunk, az eredményt 256-tal (16 x 16) szorozzuk. A sejtszámot n/3 törtben adjuk meg (a kamra űrtartalma 3 µl). A Sayk-módszerrel ülepített liquorsejteket tárgylemezhez fixáljuk, majd festjük. Bakteriális meningitisben a liquorban az akut szakaszban több ezer sejtet találunk mm3-enként, főként szegmentált magvú leukocytákat és macrophagokat. Napokkal a magas láz után főként macrophagok, majd lymphocyták jelennek meg.
A Meningo- és a Staphylococcus a liquorban és a macrophagokban Gram-festéssel láthatóvá tehető. Vírus meningitisekben és encephalitisekben a liquorban lymphocyták és plasmasejtek száma a néhány 100-at nem haladja meg. Paraziták által előidézett gyulladásokban a liquorban eosinophil sejteket találhatunk. A liquor összfehérje a bakteriális meningitisekben magas, a cukor csökken (<40 mg/dl). A baktériumok és gombák festéssel, tenyésztéssel, komplementkötési reakciókkal és neutralizációs tesztekkel mutathatók ki. Vírusok elleni antitest kimutatására használható az ELISA- (enzyme-linked immunosorbent assay) technika. Borrelia és Treponema pallidum szerológiai reakciókkal, a tuberculosis, a borreliosis, a herpes-, a cytomegalo- és más vírusfertőzések a liquor PCR-vizsgálatával igazolhatók. Pneumo-, Meningo- és Streptococcus antigén-gyorsteszttel a liquorban kimutatható.
Tbc gyanúja esetén saválló baktérium vizsgálata kenetben és molekuláris módszerrel történhet. A bakteriális meningitis a vírus meningitisektől nagy valószínűséggel elkülöníthető a liquor laktát- és laktát-dehidrogenáz tartalma alapján. A liquor cukortartalma a sejtszaporulat mértékének megfelelően csökken purulens meningitisekben.
III./4.4.2.: Mikrobiológiai diagnózis
|
|
A kórokozó tenyésztése a vérből és/vagy liquorból a célzott kezelés miatt fontos, de már megkezdett antibiotikum-kezelés gyakran megzavarja. A liquor- és vérmintából meg kell kérni a baktérium (Meningo-, Pneumococcus és H. influenzae) antigén kimutatását, és az alábbi antibiotikumokra érzékenység-vizsgálat végzendő: penicillin, ceftriaxon, rifampicin, chloramphenicol, ciprofloxacin, azithromycin.
III./4.4.3.: Egyéb vizsgálatok és vonatkozások
|
 |
A CT meningitisben általában negatív, az oedemát és a szűk agykamrákat kimutathatja. Az MR-felvételeken az izzadmány néha kirajzolódik. Az EEG-leletek nem specifikusak, inkább a differenciáldiagnózist segítik. A laboratóriumi leletek között a leukocytosis gyakori. A C-reaktív protein emelkedik. PCR (polymerase chain reaction) segítségével a baktériumok DNS-e és specifikus antitestjei kimutathatók.
Meningitis gyanúja esetén sem végezhető lumbálpunkció, ha
-
1) a beteg eszméletlen vagy tudatállapota romlik, ha
-
2) hirtelen kialakuló fokális gócjelei és/vagy intracranialis nyomásfokozódásra utaló tünetei vannak, illetve ha
-
3) ha a szemfenéken pangásos papilla vagy vérzés látható.
Alapszabály: ha lázas beteg „delirál”, vagy „deliráló” beteg lázas, ki kell zárni a meningitist.
|
|