| |
IV./1.3.: Ciszternák
IV./1.3.1.: Fogalom meghatározás
A subarachnoidealis tér nem egységes.
|
 |
(Sub)arachniodealis ciszternáknak nevezzük a subarachnoidealis tér azon tágulatait, amelyek azokon a helyeken keletkeznek, ahol az agy felszínét szorosan követő pia mater és a koponyacsontok belfelszíneit a dura mater közvetítésével követő arachnoidea egymástól eltávolodik.
A pia matert az arachnoideával összekötő finomabb kötegek (trabeculák), illetve nagyobb sövények (septumok) is tagolják a subarachnoidealis teret. A sövényeken számos kisebb-nagyobb nyílás biztosítja a ciszternák közti liquoráramlás és az ér-idegátlépések lehetőségét. Az arachnoidea a durához hasonlóan tölcsérszerűen kíséri az agyidegeket az intraduralis térből való kilépésüknél.
Helyzetük alapján megkülönböztetünk a kisagysátor alatt – infratentorialisan – és afelett – supratentorialisan – elhelyezkedő ciszternákat. Szokták még a tentorium szintjében, a középagy körül elhelyezkedő ciszternákat perimesencephalicus ciszternákként is említeni. Ezen felül beszélhetünk a koponyaalappal szomszédos bazális ciszternákról és az agy konvexitása feletti convexitas vagy hemisphericus ciszternákról is.
IV./1.3.2.: Supratentorialis ciszternák
Ide soroljuk a páratlan
|
 |
-
1) cisterna corporis callosit,
-
2) cisterna laminae terminalist,
-
3) cisternae chiasmatis et
-
4) infundibulit,
-
5) cisterna venae magnae cerebrit (seu quadrigemina seu laminae tecti),
-
6) cisterna velum interpositumot;
továbbá a páros
-
7) cisterna olfactoriát,
-
8) cisterna caroticát,
-
9) cisterna fossae lateralis cerebrit (Sylvii),
-
10) cisterna cruralist,
-
11) cisterna ambienst és a
-
12) hemisphericus cisternákat.
|
|
A cisterna carotica közvetlenül a sinus cavernosus tetején elhelyezkedve az a. carotis interna (ACI) intraduralis szakaszát, bifurcatióját és a belőle kilépő artériák (a. ophtalmica, a. hypophysealis superior, a. communicans posterior, a. choroidea anterior, a. cerebri anterior et media) kezdeti szakaszát foglalja magába.
A cisterna carotica előre és medial felé a cisterna chiasmatisszal közlekedik, amely utóbbiban a chiasma opticumot, a tractus et nervus opticusok kezdeti szakaszát, a hypophysis nyelét és az a. ophthalmica folytatását találjuk egészen a látóideg-csatornáig követhetően. Klinikailag fontos, hogy a ciszterna itt egy tölcsért majd hüvelyt formálva elkíséri a látóideget a canalis nervi opticiban egészen a látóidegfőig (papilla nervi optici). Ez teszi lehetővé, hogy szemfenéki tükrözés során a papilla vizsgálatával következtethessünk a koponyaűri liquornyomás-viszonyokra. A cisterna chiasmatis hátra és lefelé folytatódva körbeveszi a tuber cinereumot és a hypophysis nyelét, gyakran beterjedve a diaphragma sellaen át a fossa hypophysealisba is. Egyes leírásokban ezért külön említést tesznek egy cisterna infundibuliról is.
A cisterna chiasmatis felfelé a cisterna laminae terminalisszal folytatódik. Ennek hátsó fala – egyben a III. agykamra elülső fala – a lamina terminalis, folytatásában lefelé a chiasma opticum felső része. Itt található a két a. cerebri anterior és köztük az a. communicans anterior, valamint az előbbi erekből kilépő számos perforans artéria és a Heubner-féle recurrens artéria .
A ciszterna folytatása előre és felfelé a két félteke közti fissura longitudinalis cerebriben található cisterna corporis callosi, amely a falx cerebri alatt elhelyezkedve a splenium corporis callosi, illetve a cisterna quadrigemina irányába vezeti hátra a liquort. Két oldalról a gyrus cinguli határolja, benne pedig az a. cerebri anteriornak az a. communicans anterior utáni szakasza, az a. pericallosa és ágai futnak.
A cisterna chiasmatis, carotica és laminae terminalis találkozásánál indul előrefelé a cisterna olfactoria. Ez a gyrus rectus és a gyri orbitales közé eső keskeny subarachnoidealis kompartment tartalmazza a szaglóideg (nervus olfactorius) tractusát és bulbusát a kísérő erekkel.
A cisterna caroticából oldalfelé a cisterna fossae lateralisba (Sylvii) jutunk, amely a frontalis és temporalis lebeny egymással érintkező felszínei között elhelyezkedve vezet ki az agy convexitasára. A ciszterna mélyében találjuk az előbbi lebenyrészek és a parietalis lebeny operculuma által fedett insulát. Ugyancsak itt találjuk meg az a. cerebri media törzsét (M1-szegmens) és az abból eredő, az insulát hurokszerűen (ansa insulae) körülvevő nagyobb értörzseket (M2-szegmens) és azok ágait. Ezek mellett különösen erős itt a vénás hálózat is.
A cisterna caroticával hátrafelé a caudalisabb cisterna cruralis és a cranialisabb cisterna ambiens érintkezik. A cisterna cruralis medial felé a cisterna interpeduncularisszal határos. Benne halad az a. choroidea anterior, az a. choroidea posterior medialis és a v. basalis. A cisterna ambiens a cruralis és interpeduncularis ciszternával szomszédos, és lateral felől kerüli meg a középagyat. Lefelé a kisaggyal, lateral felé a halántéklebeny medialis felszínével érintkezik. Tartalma az a. cerebri posterior a. communicans posterior utáni szakasza, a v. basalis folytatása, az a. cerebelli superiorés a nervus trochlearis.
A cisterna venae magnae cerebri (seu quadrigemina seu laminae tecti, seu cisterna Galeni) a középagy dorsalis oldalán helyezkedik el. Anterolateralis irányból a két cisterna ambiens, előrefelé a cisterna velum interpositum, míg előre- és felfelé a cisterna corporis callosi határolja. Tőle hátra és lefelé a tentorium és a kisagy vermise található. Ebben a ciszternában helyezkedik el a mesencephalon négy colliculusa, a corpus pineale, a nervus trochlearis eredése, az a. cerebri posterior és az a. choroidea posterior medialis. Itt egyesül a két v. basalis és a két v. cerebri interna v. magna Galenivé, amely a tentoriumlemezek találkozásánál induló sinus rectusba ömlik.
A cisterna velum interpositum a III. agykamra tetejét képező lamina choroidea epithelialis ventriculi tertii felett a pia mater betüremkedéseként fogható fel. Előre a két foramen Monroe-ig terjeszkedik, oldalt a thalamusok határolják. Felette a corpus callosum spleniumát és truncusát találjuk. Fő képletei az a. choroidea posterior medialis és a két v. cerebri interna.
IV./1.3.3.: Infratentorialis ciszternák.
Ide tartozik a páratlan
|
|
-
1) cisterna interpeduncularis,
-
2) cisterna pontis mediana,
-
3) cisterna medullaris anterior,
-
4) cisterna magna seu cerebellomedullaris,
valamint a páros
-
5) cisterna pontis lateralis,
-
6) cisterna medullaris lateralis,
-
7) cisterna cerebellaris superior.
|
|
A cisterna interpeduncularist a fossa interpeduncularis fenekét képező substantia perforata posterior, a két corpus mamillare és a két crus cerebri határolja posterosuperior és lateralis irányból. A cisterna chiasmatistól egy erős arachnoidea kettőzet választja el, amelyet egyik leírója után Liliequist-membránnak nevezünk. Lateralis irányban a cisterna cruralisszal és ambiensszel közlekedik, míg elől a cisterna chiasmatis két oldalán a cisterna caroticával is érintkezik. Ebben a térségben találjuk az a. basilaris bifurcatióját a belőle eredő két a. cerebri posterior P1-szegmensével, illetve a két a. cerebelli superior kezdetével. Itt fut a ciszterna oldalsó-felső szélében mindkét nervus oculomotorius eredésük között pedig a hátulsó thalamoperforator artériák és az a. thalamogeniculata helyezkednek el.
A clivuson fekvő cisterna pontis medianát vagy prepontin ciszternát az előbbitől egy kevésbé nevezetes arachnoidea-sövény, a membrana pontomesencephalica anterior választja el, kétoldalt pedig a cisterna pontis lateralisszal határos. Ebben találjuk meg a híd ventralis felszínén az a. basilaris törzsének leghosszabb szakaszát, a két a. cerebelli anterior inferiort a rami ad pontem ágak eredésével. Számos leírásban itt szerepeltetik a nervus abducenst is.
Caudalis szomszédja a cisterna medullaris anterior (premedullaris ciszterna), amely oldalra a cisternae medullares lateralesszel, caudalis irányban pedig a gerincvelő előtti cisterna spinalis (anterior)-ral közlekedik. Fő képletei a nyúltvelő ventralis felszínén futó aa. spinales anteriores.
A cisterna medullaris lateralisban (seu cisterna cerebellomedullaris lateralis, avagy alsó cerebellopontin ciszterna) találhatók a két a. vertebralis, az a. cerebelli posterior inferior eredése és a sulcus parolivaris medialis et lateralisban eredő nervus hypoglossus, valamint nervi glossopharyngeus, vaguset accessorius.
A cisterna pontis lateralis a kisagy-híd szögletet és annak struktúráit foglalja magában. A ciszternák közül a cisterna ambiensszel, a cisterna pontis medianával és a cisterna medullaris lateralissal érintkezik. Posteromedialis irányból a flocculus cerebelli, a pedunculus cerebellaris medius és a pons anterolateralis felszíne határolják. Képletei a nervus trigeminus], facialis et vestibulocochlearis], az a. cerebelli anterior inferior és az a. labyrinthi. Tulajdonképpen a nervus abducens is ebben a ciszternában helyezkedik el, közvetlenül a cisterna pontis medianát leválasztó arachnoidealis membrán lateralis oldalán.
Ugyancsak ide vezetődik a liquor a IV. agykamra kétoldali, széli helyzetű, ezért páros apertura lateralis ventriculi quarti (foramen Luschkae) nevű járatain keresztül. A ciszterna tetejével áll kapcsolatban egy nevezetes vénás törzs, a v. petrosa superior vagy Dandy-véna, amely közvetlenül a sinus petrosus superiorba vezeti a kisagy-híd szöglet és a mesencephalon vérének egy részét.
A cisterna magna seu cerebellomedullaris (dorsalis) az infratentorialis ciszternák közül az egyetlen dorsalis helyzetű. A kisagy hemispheriumainak és a vermisnek hátsó felszínei között fekszik, nevét pedig viszonylagos tágassága után kapta. Itt találhatóak a kisagyi tonsillák, a köztük lévő mélyebb gödörbe, a vallecula cerebellibe vezetődik a liquor a IV. agykamra középvonali állású, páratlan apertura mediana ventriculi quartiján (foramen Magendie) keresztül. Fő érképlete az a. cerebelli posterior inferior elágazódásából származó lateralisabb tonsillohemisphericus ág, illetve a medialis ág a vermishez.
Megemlíthető még a cisterna cerebellaris superior a kisagyi féltekék felett, amelyben fő érképletként az a. cerebelli superiort és ágait találjuk meg.
|
|