Központi idegrendszeri betegségek

IV./2.6.: Érfejlődési rendellenességek

A fejlődési anomáliák következtében létrejövő subarachnoidealis vérzés leggyakoribb oka arteriovenosus malformatio (AVM). Ritkább, hogy a SAH-t cavernosus malformatio (klinikai szóhasználat szerint „cavernoma”) okozza. Az AVM lényege változó méretű, kóros szerkezetű erek kusza fonadéka, amelyekben tágult visszér- és lüktető ütőérszakaszok keverednek (17P-6A. makrokép). Egy adott érszegmensről esetenként nem is lehet világosan eldönteni, hogy arterialis vagy venosus jellegű-e. Számos, kórosan vékony vagy kórosan vastag falú érszakasz fordul elő rendezetlen elasticus rostszerkezettel, fibromuscularis intima-megvastagodásokkal, meszesedésekkel.

Az érűrökben kevert (arterio-venosus) vér áramlik turbulens jelleggel. A hártyavékony érszakaszok minden bizonnyal áteresztők, mert a lézió felett a lágyagyburkok repedés nélkül is barnásan elszíneződöttek (haemosiderin-pigmentatio) (6B. makrokép), fibroticusan megvastagodottak. Ezt a vérátszüremlést nevezik per diapedesim vérzésnek, ami tehát nem lumenes vérzés. Valódi repedéskor – a malformatio gyakori állományba ágyazottsága miatt – a subarachnoidealis vérzés mellett roncsoló állományvérzés is kialakulhat.

6A-b. makrokép: A fejlődési rendellenességek nagy csoportja az intracranialis erek angiomatosus, nem neoplasticus malformatioja, amelyek közül az ún. AVM (arteriovenosus malformatio) okozhat SAH-t. A: Itt az AVM látható felülnézetben, kígyózó, abnormis kaliberű erek kaotikus halmazaként. A rendellenes, pulzáló érnövedék makroszkóposan nem téveszthető össze semmivel. Az idegsebész intraoperatív véleménye a patológus számára elengedhetetlen információ.

B: Az AVM metszeti felszínén megfigyelhető az elváltozás viszonylag éles határa, illetve az, hogy a változó tágasságú, abnormis falú érűrök között a per diapedesim vérzések miatt haemosiderin rakódott le. (Molnár Péter szívességéből; Debreceni Egyetem OEC, Pathologiai Intézet)