IV./3. fejezet: Subarachnoidealis vérzés radiológiai vonatkozásai

Karlinger Kinga

IV./3.1.: Bevezetés

A radiológiai vizsgálómódszereknek és intervenciónak fontos szerepe van a subarachnoidealis vérzés (SAV) diagnosztizálásában és kezelésében.

IV./3.1.1.: Spontán subarachnoidealis vérzés (SAV)

A spontán subarachnoidealis vérzések leggyakoribb oka a circulus arteriosus Willisiin vagy ágain elhelyezkedő bogyóaneurysmák rupturája. Egyéb okok: AV-malformatio, angioma, hypertensiv haemorrhagia, tumor eredetű vérzés, embolia, haemorrhagiás infarctus, vérzékenység, anticoagulans terápia, eclampsia, intracranialis gyulladás, spinalis vascularis malformatio.

IV./3.1.2.: Traumát/contusiót kísérő SAV

A leptomeningealis erek sérülése a vertexen, nagyobb intracerebralis erek kitörő rupturája (ritka). Jellemző a lokalizációja: a contusio helyének megfelelően, az interhemisphaerialis fissura, falx mentén párhuzamosan, diffúzan is terjedhet a subarachnoidealis térben.

IV./3.1.3.: Az aneurysmák lokalizációja

A. communicans anterior – 50 %; a. communicans posterior – 10 %; a. carotis int. – 10 %; a. cerebri med. – 10 %; a. vertebralis + a.basilaris + egyéb lokalizációk + multiplex aneurysmák – 20 %.

IV./3.1.4.: Tünetek, kezelés, szövődmények, prognózis

Közismerten a leggyakoribb tünet a hirtelen fellépő súlyos fejfájás: „úgy, mint még soha nem fájt életemben!”, tarkómerevség, hányás, eszméletvesztés (az esetek kb. felében). A terápiás eljárás is radiológiai megoldás lehet: az aneurysma embolisatiója katéteres technikával. Súlyos szövődmény fenyeget az első két hétben, ti. másodlagos ún. rávérzés, aminek igen nagy a letalitása, valamint az angio- vagy vasospasmus, ami ha nem halálos, igen súlyos ischaemiás maradványtünetek kialakulásával járhat.

A SAV súlyossági fokozatait a Hunt-Hess skála szerinti osztályozzák. A betegség kórjóslata komoly, 30-45%-ban halálos már az első attak is (azonnal vagy 3 héten belül vasospasmus miatt). Kezeletlen esetben egy hét-10 nap múlva felléphet a másodlagos vérzés, ami már 67%-ban halálos. Fontos tudni, hogy az aneurysmák kb. fele „néma” marad egész életen át (boncolási statisztikák szerint).

A fejezet felépítése

• IV./3.1.: Bevezetés

  • IV./3.1.1.: Spontán subarachnoidealis vérzés (SAV)

  • IV./3.1.2.: Traumát/contusiót kísérő SAV

  • IV./3.1.3.: Az aneurysmák lokalizációja

  • IV./3.1.4.: Tünetek, kezelés, szövődmények, prognózis

• IV./3.2.: Computer tomográfia – CT

  • IV./3.2.1.: A CT helye a SAV diagnosztikájában

  • IV./3.2.2.: A Fischer-féle vérzés-súlyossági skála

  • IV./3.2.3.: A CT szerepe a SAV prognosztikájában

  • IV./3.2.4.: CT-alapú differenciáldiagnosztika

  • IV./3.2.5.: CT-angiográfia (CTA)

• IV./3.3.: Mágneses rezonancia vizsgálat – MR

  • IV./3.3.1.: Az MR szerepe és helye a SAV diagnosztikában

  • IV./3.3.2.: MR-angiográfia (MRA)

• IV./3.4.: Digitális szubtrakciós angiográfia – DSA

• IV./3.5.: Ultrahang – UH

• IV./3.6.: Sarkalatos gondolatok (take home message)

Irodalom