| |
IV./3.2.: Computer tomográfia – CT
IV./3.2.1.: A CT helye a SAV diagnosztikájában
|
 |
Ha a SAV diagnózisa felmerül, akkor az első választandó képalkotó módszer a CT. CT-vel a frissen kiömlött vér erős hiperdenzitásával jól elkülönül az agyalapi ciszternákban és feljebb is terjedve a subarachnoidealis térben a fissurák és sulcusok mentén, igen jellegzetes mintázatot mutatva (az esetek több, mint 90%-ánál kimutatja, később ez csökken). Tehát csaknem minden esetben célra vezet az első napon készült natív CT-vizsgálat; a bazális ciszternákat kitöltő, és a sulcusok mentén magasra, akár a convexitásra is felterjedő, peremszerű hiperdenzitás látható – szemben az amúgy hipodenz liquorral.
A vérömleny a külső liquortérben, a pia mater és az arachnoidea közt helyezkedik el. A bazális ciszternák kitöltésén kívül a hiperdenzitás a fossa Sylviibe és az interhemisphaerialis hasadékba is beterjed. Abból, hogy hol látható a hamarabb megjelenő/nagyobb tömegű vérzés, következtetni lehet a rupturált aneurysma lokalizációjára (azaz, hogy pl. frontálisan, interhemisphaerialisan, avagy a fossa posteriorban helyezkedik el a vérömleny nagyobb tömege).
Néhány nap/egy hét elteltével a vérzés hiperdenzitása – a jelenlevő és folyamatosan utánpótlódó liquor hígító hatása, valamint az extravasalis térbe került vér degradációja következtében – csökken, s ezzel csökken a diagnosztikus találati biztonság is, mert a vérömleny és a liquor közti denzitáskülönbség egyre kevésbé elegendő a vérzéses határzóna azonosítására. Kiterjedt agyoedemában az összenyomatás következtében a subarachnoidealis tér vénás elvezetése akadályozott, a pangás hiperdenzitásként jelentkezik az agyfelszíni subarachnoidealis térben, ami téves pozitív értelmezéshez vezethet (ún. "pseudosubarachnoidealis haemorrhagia").
Másrészt a nagyon kis mennyiségű, filmszerű subarachnoidealis vérömlenyt könnyű „elnézni”, ilyenkor a CT-vizsgálatot, ha nem áll rendelkezésre MR és klinikailag nagyon komoly a SAV gyanúja, érdemes néhány óra múlva megismételni. A lumbal punctio nagyon érzékeny módszer, de nem specifikus és emellett invazív módszer. Lumbal punctiot emelkedett koponyaűri nyomás esetén, beékelődés veszélye miatt, tilos elvégezni! Fontos figyelni, mert CT-vel kimutatható a kontraindikációt képező kezdődő agytörzsi herniatio.
IV./3.2.2.: A Fischer-féle vérzés-súlyossági skála
|
 |
-
I. fokozat: nem látszik vér;
-
II fokozat: diffúz vérzés látható, vagy 1 mm-nél keskenyebb subarachnoidealis szegély;
-
III. fokozat: lokális vérgyülem (alvadék), vagy 2 mm-nél szélesebb subarachnoidealis hiperdenz szegély;
-
IV. fokozat: fokozat: bevérzés a parenchymába (jetszerűen, nagy nyomás következtében) vagy a kamrába.
IV./3.2.3.: A CT szerepe a SAV prognosztikájában
A CT-nek nemcsak a diagnosztikus megbízhatósága jó, hanem pl. a vasospasmus előrejelzésében is szerepet játszik (ennek kialakulása a vérzés mennyiségével hozható korrelációba). Követéses vizsgálatoknál, hydrocephalus észlelésében van szerepe.
IV./3.2.4.: CT-alapú differenciáldiagnosztika
|
 |
A primer (aneurysmából eredő) és a traumás SAV elkülönítése anamnézis hiányában (eszméletlen, vagy zavart beteg) nem mindig egyszerű, iránymutató lehet a lokalizáció. Azonban még így sem könnyű néha egy traumás, frontális, bazális, superficialis vérömleny elkülönítése az a. communicans anteriorból eredő vérzéstől.
IV./3.2.5.: CT-angiográfia (CTA)
Ezzel a módszerrel az aneurysma nagysága, a szájadékának tágassága, a nyak és a maximális átmérő aránya (a későbbi intervenció tervezése számára) pontosan megadható.
|
|