 |
IV./3.3.: Mágneses rezonancia vizsgálat – MR
IV./3.3.1.: Az MR szerepe és helye a SAV diagnosztikában
SAV gyanújának igazolására az akut fázisban FLAIR (fluid attenuated inversion recovery) -szekvenciával vizsgálunk. A frissen kiömölt vér ekkor erős jeladású, és így jól elkülönül a subarachnoidealis tér hipointenzitásától. Mégis, MR-vizsgálatra akut fázisban csak ritkán kerül sor, mert a könnyebben elérhető és megbízható CT további előnye ezen, gyakran igen súlyos állapotú betegcsoport esetén, hogy jobb a beteghez való hozzáférhetőség a vizsgálat alatt az életfunkciók monitorizálására és támogatására.
A vérzés – FLAIR-hiperintenzitás – elrendeződése ugyanolyan, mint a CT-nél leírtaké, és nagyon hasonlíthat a kiterjedt meningitis jelmenetére és elrendeződésére. Megtévesztő lehet továbbá meningiosis carcinomatosa képe is, ha a beteg – valamilyen okból akár előzőleg – Gadolinium (Gd) kontrasztanyagot kapott, tekintve, hogy a tumorszövet is dúsít!
Szubakut fázisban, az idő múlásával az MR egyre megbízhatóbbá válik a CT-vel szemben, ahol a hiperdenzitás egyre csökkenő mértékű, mivel az MR kiválóan jelzi a hemoglobin bomlástermékeket is a bomlás bármely fázisában. Továbbkövetés esetén a hemoglobin bomlástermékek kimutatása lehet a cél a leptomeninxekhez kötött vaslerakódást T2 súlyozott (T2*), és GE (gradiens echo) képeken láthatjuk legjobban. Az MR-nek ez az erőssége alátámasztja azt a véleményt, hogy negatív CT-vizsgálat esetén, ha a klinikai gyanú nagyon erős SAV-ra (pl. ha a lumbal punctio eredménye pozitív, ti. vér van a liquorban), illetve azon esetekben, ha a symptomák keletkezése után a beteg 1 hét-10 napig nem került CT-vizsgálatra, MR-vizsgálatot kell végezni.
IV./3.3.2.: MR-angiográfia (MRA)
MR-angiográfia nemcsak az aneurysmákat, hanem az egyéb, SAV-at okozó vaszkuláris léziókat is kimutatja. A nagyon kicsiny (5 mm alatti) aneurysma ábrázolása mégsem teljesen megbízható (pl. agitált beteg esetén).
|
|