| |
IV./4.2.: Tünettan
IV./4.2.1.: Általános tünettan
|
 |
A subarachnoidealis vérzés bevezető tünete az erős, ütésszerű, gyakran tarkótájra lokalizált fejfájás. Az esetek több mint felében a fejfájáshoz hányinger, hányás, nyaki fájdalom, fénykerülés is társul. Meg kell jegyeznünk ugyanakkor, hogy a fejfájás erőssége és lokalizációja, valamint a kísérő tünetek egyénenként változhatnak. A subarachnoidealis vérzés miatt kezelt betegek kb. 40%-a kezdetben a fájdalmon kívül egyéb panaszt nem jelez. Így előfordulhat, hogy az ambuláns vizsgálatra jelentkező, tünetmentes beteg tompa, abroncsszerű fejfájásos panaszát subarachnoidealis vérzés okozza.
Ha a fejfájás kialakulását valamilyen jelentősebb fizikai aktivitás (pl. nehéz tárgy emelése) előzi meg, és a beteg vizsgálatakor tarkókötöttséget, meningeális izgalmi jeleket, zavartságot vagy csökkenő vigilitást észlelünk, úgy a subarachnoidealis vérzés gyanúja felerősödik. Fontos megjegyezi, hogy az agyidegtünetekkel vagy látótér kieséssel járó tartós, jól lokalizált fejfájás egy növekvő, még nem rupturált aneurysma jele lehet. Subarachnoidealis vérzés kezdeti tüneteként ritkán fejfájás nélküli fokális neurológiai kórjeleket is észlelhetünk.
IV./4.2.2.: Az aneurysmák lokalizációi
A Willis-körben az aneurysmák döntően az érelágazódásokban alakulnak ki, 80%-uk az elülső (a. carotis interna ágrendszere), 20%-uk a posterior ellátási területen (vertebro-basilaris ágrendszer) található. Ezen belül a vérzéses aneurysmák megoszlási gyakorisága az egyes ágakon belül az alábbi: 30-37%-uk az a. carotis interna, 31%-uk az a. cerebri anterior, 25%-uk az a. cerebri media területén alakul ki. A vertebro-basilaris ágrendszer területén található a megrepedt aneurysmák 10%-a.
IV./4.2.3.: Aneurysma-rupturák lokalizáció szerinti tünetei
|
 |
Az aneurysma ruptura lokalizációtól függetlenül okoz tarkókötöttséget, papillaoedemát, retinalis, illetve subhyaloidalis vérzést.
Ugyanakkor néhány tünetből következtethetünk a ruptura helyére: pl.
-
1) az a. communicans posterior-területi aneurysma repedés nervus oculomotorius bénulással jár;
-
2) az a. cerebri media-területi aneurysma ruptura ellenoldali, felsővégtagi túlsúlyú hemiparesist okoz – bal oldali ruptura esetén – aphasiával, vagy – jobb oldali repedéskor – visualis neglecttel;
-
3) az a. communicans anterior-területi aneurysma ruptura paraparesissel, akinetikus mutizmussal és abuliával járhat;
-
4) nystagmus, ataxia valamint nervus abducens bénulás figyelhető meg a hátsó scalában elhelyezkedő aneurysmák rupturája esetén. Meg kell jegyezni, hogy ez utóbbi tünet gyakran nem specifikus, kialakulása az emelkedett intracranialis nyomással hozható összefüggésbe.
IV./4.2.4.: Tudatzavar
|
 |
A vérzés gyakran tudatzavarral, illetve convulsiv rosszulléttel társul. A subarachnoidealis vérzésben észlelt tudatzavar az enyhétől (pszichomotoros meglassultság, tenebrositas) a legsúlyosabb mértékűig (coma) terjedhet. A mélyebb tudatzavar gyakran a vérzés szövődményeként kialakult hydrocephalusra, állományba törő komponensre (jet-bleeding), illetve a vasoconstrictio okozta ischaemiára utal. A subarachnoidealis vérzés további szövődményeként diffúz agyoedema, hyponatraemia és következményesen convulsio alakulhat ki.
|
|