Központi idegrendszeri betegségek

IV./4.3.: Kórlefolyás

A hirtelen kialakult, erős fejfájás miatt vizsgált beteget – amennyiben a koponya CT subarachnoidealis vérzést mutat, avagy amennyiben negatív CT ellenére a lumbal punctioval nyert véres liquor subarachnoidealis vérzést igazol – intenzív osztályra helyezzük. Korai komplikáció lehet a hydrocephalus kialakulása; romló tudatállapot esetén ennek kizárására kontroll CT-vizsgálat javasolt. Subarachnoidealis vérzés okozta hydrocephalus esetébenben a korai kamrai drenázs bizonyítottan jobb kimenetelt eredményez.

A „vasospasmus”-nak nevezett jelenség a vérzés utáni negyedik napon kezdődik és kb. két hétig áll fenn. A subarachnoidalis vérzés következtében a vérből felszabaduló thromboxan, reaktív szabad gyökök és serotonin vasospasmust idéznek elő, ami másodlagos ischaemiás agyszövetkárosodást okoz, súlyos góctünetekkel. Ennek gyakorisága 15-45 %. Az angiográfiás vizsgálatok a subarachnoidealis vérzést elszenvedett betegek mintegy 70%-ában jeleznek vasoconstrictiót; ugyanakkor e betegek csupán felében okoz ez a jelenség klinikai tüneteket. A vasospasmus kialakulása angiográfiával, vagy non-invazív módon transcranialis Doppler-technikával is követhető. Amennyiben angiográfia történik, a vasospasmus még látható is az ereken.

A betegek kb. 30%-ánál epilepsziás rohamok észlelhetők. Habár a preventív antiepileptikus terápia haszna klinikai vizsgálatokban nem bizonyosodott, egyes szerzők mégis javasolják annak bevezetését a vérzést követő 7-14 napig. Az ebben a periódusban kialakuló görcstevékenység ugyanis tovább növelheti a rávérzés gyakoriságát. Comában lévő betegeknél javasolt az időszakos EEG-monitorizálás, az ilyen esetekben 20%-os a non-convulsiv status epilepticus kialakulása.