|
IV./4.5.: Differenciáldiagnózis
IV./4.5.1.: Nem aneurysma-ruptura okozta subarachnoidealis vérzések
|
 |
Az összes subarachnoidealis vérzés mintegy 15-20%-át teszik ki. Vezető okok között szerepel a fejtrauma a beteg kikérdezésekor (ha a beteg tudatállapota megbízható válaszadásra módot ad), vizsgálatakor erre mindig ki kell térni. Egyéb okok között említendők a toxikus ártalmak (kokain, amphetamin mérgezés), fertőző betegségek (herpes-infekció, Dengue-láz, malária). Időskorban megnövekszik az amyloid angiopathia okozta subarachnoidealis vérzések gyakorisága. Az agyi vénás rendszer keringészavarával magyarázzák az ún. perimesencephalis subarachnoidealis vérzés kialakulását is. Ez utóbbi általában benignus lefolyású, gyakran tünetmentesen gyógyul, a fejfájáson kívül más panaszt nem okoz.
IV./4.5.2.: Migrén
A migrénes roham során igen erős fejfájás, hányinger és aurajelenségként fokális neurológiai kórjelek – leggyakrabban látótérkiesés, aphasia, hemihypaesthesia vagy hemiparesis – is jelentkezhetnek. A fokális tünetek migrénben 30-60 perc alatt megszűnnek. A fejfájás, amely típusosan féloldali, nyugalomban általában csökken. Tudatzavar migrénes rohamban nem észlelhető; papilla pangást vagy subhyaloidalis vérzést a szemfenéken nem látunk. A beteg kórtörténete – korábbi hasonló rosszullét – gyakran segítségünkre lehet a differenciáldiagnózisban. Ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy az első, vagy szokatlan erősségű migrénes roham gyanúja esetén is – gyakran medico-legalis megfontolásból – koponya CT-vizsgálatot végzünk.
IV./4.5.3.: Sinus-thrombosis
Hirtelen kialakuló erős fejfájás, epilepsziás roham, tudatzavar és fokális neurológiai kórjelek kialakulásának hátterében sinus thrombosis is állhat. Elsősorban fiatal, elhízott, dohányzó és orális anticoncipienst szedő fiatal nők, illetve a postpartum 1-3. hétben kell erre gondolnunk. Az előbbi csoportban gyakran coagulopathiára, leggyakrabban Leiden-mutációra (aktivált V-ös faktor deficit) derül fény. A fenti betegcsoportban javasolt az MR-vizsgálat elvégzése, amely megfelelő metodikával mindkét megbetegedést – subarachnoidealis vérzés, illetve sinus thrombosis – kellő szenzitivitással igazolhatja, vagy nagy biztonsággal kizárhatja. Fontos megjegyeznünk, hogy a sinus thrombosis szekunder módon gyakran vezet subarachnoidealis vérzéshez.
IV./4.5.4.: Hirtelen szívhalál
A subarachnoidealis vérzés a hirtelen szívhalál tüneteit is utánozhatja, hiszen a vérzés következtében megemelkedő intracranialis nyomás beékelődéshez vezethet, ami légzésbénulást, majd a keringés összeomlását okozza.
|
|