V./1. fejezet: ANATÓMIA: Féltekei heveny és idült lágyulás; V./1.1.: Az agy vérellátása

V. Tanulási egység: Teljes agyféltekei lágyulás azonos oldali a. carotis interna thrombosissal

Célok és kompetenciák

A tananyagból a hallgatók a heveny és idült féltekei agylágyulással járó megbetegedés klinikopatológiai vonatkozásait tanulmányozhatják multidiszciplináris megközelítésből.

Az anatómiai leíró részben a hallgatók áttekinthetik a koponyaűri vérellátás alapstruktúráit, az elülső (carotis) és hátulsó (vertebrobasilaris) keringési rendszer felépítését, a Circulus arteriosus Willisii-t, az agy vérellátásának territoriális szerveződését és a magzati életből esetenként fennmaradó artériákat. A patológiai fejezetben bemutatásra kerülnek a heveny és idült teljes féltekei agylágyuláshoz kapcsolódó keringési zavarok (cerebralis ischaemia és hypoxia), az agyi infarctus, a fehérállomány hypoxiás/ischaemiás károsodásai, gerincvelő-infarctus és a betegség klinikai formái. A radiológiai részében a tanulók megismerhetik a stroke megjelenési formáit és radiológiai jellegzetességeit képalkotó vizsgálatokon, betekintést nyernek az ischaemiás cerebralis infarctus radiodiagnosztikájába továbbá a képalkotással érzékelhető elváltozások patofiziológiai hátterébe. A klinikai ismereteket bemutató tananyag részben a hallgató a betegség epidemiológiai vonatkozásait, etiológiáját, a kialakulásához vezető rizikófaktorokat, a betegség tünettanát, kórlefolyását tanulmányozhatják és elsajátíthatják a heveny és idült teljes féltekei agylágyulás képalkotáson kívüli diagnosztikáját, differenciáldiagnózisát és a betegség kezelésére vonatkozó ismereteket rajzokkal, fotókkal és táblázatokkal gazdagon illusztrált környezetben.

V./1. fejezet: Az agy vérellátása

Baksa Gábor

V./1.1.: Bevezetés

V./1.1.1. A koponyaűri vérellátás alapstruktúrái

Az agy vérellátását a koponyaalapon belépő két pár artériás törzs, a jobb és a bal oldali a. carotis interna és a. vertebralis adja. Ezek anatómiai helyzete alapján

- elülső, avagy carotis és
- hátulsó, avagy vertebrobasilaris keringési rendszerről is szokás beszélni. A két keringési rendszer az esetek többségében egymással többszörös összeköttetésben áll, létrehozva az agyalapon egy artériás anastomosis-rendszert, a circulus arteriosus Willisii-t.

V./1.1.2.: Anatómiai változatok

A Willis-féle artériás érkör nemritkán hiányosan fejlett. Ilyen esetekben gyakori az egyik oldalon aplasiás vagy hypoplasiás ér jelenléte, amelyet az ellenoldali erősebben fejlett azonos artériás törzs kompenzál. Ezek mellett jellemző még egy adott artéria duplikációja, ritka esetekben triplikációja. Egyes érszakaszokon előfordul úgynevezett fenestratio is, amikor az ér rövid szakaszon kettőzötté válik, ettől proximalisan és distalisan azonban egységes törzsként halad tovább. Artériánként változó gyakorisággal, de megfigyelhető a szokásostól eltérő helyzetű eredés is. Ritkán fennmaradhatnak az egyedfejlődés (ontogenezis) során kialakuló, és még a magzati élet során eltűnő úgynevezett perzisztáló artériák is. Érdemes megemlíteni, hogy az agyburkok vérellátását biztosító, az a. carotis externából eredő artériák is a koponyaalap számos helyén képeznek anastomosist az agyállományt ellátó artériákkal.

Tanulmányozza a rajzokat!

1. rajz: A Willis-féle artériás érkör (Kiss Balázs): (1) Arteria vertebralis; (2) Arteria spinalis anterior et posterior; (3) Arteria basillaris; (4) Arteria cerebellaris inferior anterior; (5) Arteria labyrinti; (6) Rami ad pontem; (7) Arteria cerebellaris superior; (8) Arteria cerebri posterior; (9) Arteria communicans posterior; (10) Arteria cerebri media; (11) Arteria carotis interna; (12) Arteria cerebri anterior; (13) Arteria communicans anterior.

2. rajz: Agyi vérellátási területek fősíkokban ábrázolva (Kiss Balázs):

A: (1) Ventriculus lateralis; (2) Ventriculus tertius; (3) Putamen et globus pallidus; (4) Thalamus; (5) Nucleus caudatus; (5) Capsula interna.

B: (1) Ventriculus lateralis; (2) Ventriculus tertius; (3) Putamen et globus pallidus; (4) Thalamus; (5) Nucleus caudatus; (6) Capsula interna.

C: (1) Corpus callosum; (2) Septum pellucidum; (3) Fornix; (4) Mesencephalon; (5) Pons; (6) Medulla oblongata; (7) Cerebellum.

A fejezet felépítése

V./1.: Bevezetés
- V./1.1.1: A koponyaűri vérellátás alapstruktúrái
- V./1.1.2.: Anatómiai változatok
V./1.2.: Az elülső, avagy carotis keringési rendszer
- V./1.2.1.: A. carotis interna (ACI)
- V./1.2.3.: Az a. carotis interna extra- és interduralis ágai
  - V./1.2.3.1.: A. pharyngea ascendens és a. meningea media
  - V./1.2.3.2.: Aa. caroticotympanicae és a. canalis pterygoidei (Vidii)
  - V./1.2.3.3.: Intracavernosus ágak
- V./1.2.4.: Az a. carotis interna intraduralis ágai
  - V./1.2.4.1.: A. ophthalmica (Ao)
  - V./1.2.4.2.: A. hypophysealis superior
  - V./1.2.4.3.: A. communicans posterior (AcommP, „commPost”)
  - V./1.2.4.4.: A. choroidea anterior
  - V./1.2.4.5.: A. cerebri anterior (ACA)
    - V./1.2.4.5.1.: Pars precommunicans, avagy A1-szegmens (proximalis ACA)
    - V./1.2.4.5.2.: Pars postcommunicans, avagy A2-szegmens (distalis ACA)
  - V./1.2.4.6.: A. communicans anterior (AcommA, „commAnt”)
  - V./1.2.4.7.: A. cerebri media (ACM)
    - V./1.2.4.7.1. Sphenoidalis-, avagy M1-szegmens
    - V./1.2.4.7.2.: Insularis-, avagy M2-szegmens
    - V./1.2.4.7.3.: Opercularis-, avagy M3-szegmens
    - V./1.2.4.7.4.: Terminalis-, corticalis-, avagy M4-szegmens
V./1.3.: Hátulsó, avagy vertebrobasilaris keringési rendszer
- V./1.3.1.: Aa. vertebrales
- V./1.3.2.: Az aa. vertebrales (a hátulsó keringési rendszer) fontosabb ágai és ellátási területeik
  - V./1.3.2.1.: A. spinalis anterior
  - V./1.3.2.2.: Aa. spinales posteriores
  - V./1.3.2.3.: A. cerebelli posterior inferior (ACIP)
  - V./1.3.2.4.: A. basilaris (AB)
    - V./1.3.2.4.1.: Rami ad pontem
    - V./1.3.2.4.2.: A. cerebelli anterior inferior (ACIA)
    - V./1.3.2.4.3.: Az a. cerebelli superior (ACS).
    - V./1.3.2.4.4.: Az a. cerebri posterior (ACP)
V./1.4.: Circulus arteriosus Willisii
V./1.5.: Az agy vérellátásának territoriális szerveződése
V./1.6.: Néhány, a magzati életből esetenként fennmaradó artéria (perzisztáló caroticobasilaris anastomosis)

Irodalom

Bähr, Frotscher: Duus’ Neurologisch-topische Diagnostik. Georg Thieme Verlag 2003.

V./1. fejezet: ANATÓMIA: Féltekei heveny és idült lágyulás; V./1.1.: Az agy vérellátása

V. Tanulási egység: Teljes agyféltekei lágyulás azonos oldali a. carotis interna thrombosissal

Célok és kompetenciák

A tananyagból a hallgatók a heveny és idült féltekei agylágyulással járó megbetegedés klinikopatológiai vonatkozásait tanulmányozhatják multidiszciplináris megközelítésből.

V./1. fejezet: Az agy vérellátása

Baksa Gábor

V./1.1.: Bevezetés

V./1.1.1. A koponyaűri vérellátás alapstruktúrái

Az agy vérellátását a koponyaalapon belépő két pár artériás törzs, a jobb és a bal oldali a. carotis interna és a. vertebralis adja. Ezek anatómiai helyzete alapján

- elülső, avagy carotis és

- hátulsó, avagy vertebrobasilaris keringési rendszerről is szokás beszélni. A két keringési rendszer az esetek többségében egymással többszörös összeköttetésben áll, létrehozva az agyalapon egy artériás anastomosis-rendszert, a circulus arteriosus Willisii-t.

V./1.1.2.: Anatómiai változatok

Tanulmányozza a rajzokat!

2. rajz: Agyi vérellátási területek fősíkokban ábrázolva (Kiss Balázs):

A: (1) Ventriculus lateralis; (2) Ventriculus tertius; (3) Putamen et globus pallidus; (4) Thalamus; (5) Nucleus caudatus; (5) Capsula interna.

B: (1) Ventriculus lateralis; (2) Ventriculus tertius; (3) Putamen et globus pallidus; (4) Thalamus; (5) Nucleus caudatus; (6) Capsula interna.

C: (1) Corpus callosum; (2) Septum pellucidum; (3) Fornix; (4) Mesencephalon; (5) Pons; (6) Medulla oblongata; (7) Cerebellum.

A fejezet felépítése

V./1.: Bevezetés

V./1.1.1: A koponyaűri vérellátás alapstruktúrái

V./1.1.2.: Anatómiai változatok

V./1.2.: Az elülső, avagy carotis keringési rendszer

V./1.2.1.: A. carotis interna (ACI)

V./1.2.3.: Az a. carotis interna extra- és interduralis ágai

V./1.2.3.1.: A. pharyngea ascendens és a. meningea media

V./1.2.3.2.: Aa. caroticotympanicae és a. canalis pterygoidei (Vidii)

V./1.2.3.3.: Intracavernosus ágak

V./1.2.4.: Az a. carotis interna intraduralis ágai

V./1.2.4.1.: A. ophthalmica (Ao)

V./1.2.4.2.: A. hypophysealis superior

V./1.2.4.3.: A. communicans posterior (AcommP, „commPost”)

V./1.2.4.4.: A. choroidea anterior

V./1.2.4.5.: A. cerebri anterior (ACA)

V./1.2.4.5.1.: Pars precommunicans, avagy A1-szegmens (proximalis ACA)

V./1.2.4.5.2.: Pars postcommunicans, avagy A2-szegmens (distalis ACA)

V./1.2.4.6.: A. communicans anterior (AcommA, „commAnt”)

V./1.2.4.7.: A. cerebri media (ACM)

V./1.2.4.7.1. Sphenoidalis-, avagy M1-szegmens

V./1.2.4.7.2.: Insularis-, avagy M2-szegmens

V./1.2.4.7.3.: Opercularis-, avagy M3-szegmens

V./1.2.4.7.4.: Terminalis-, corticalis-, avagy M4-szegmens

V./1.3.: Hátulsó, avagy vertebrobasilaris keringési rendszer

V./1.3.1.: Aa. vertebrales

V./1.3.2.: Az aa. vertebrales (a hátulsó keringési rendszer) fontosabb ágai és ellátási területeik

V./1.3.2.1.: A. spinalis anterior

V./1.3.2.2.: Aa. spinales posteriores

V./1.3.2.3.: A. cerebelli posterior inferior (ACIP)

V./1.3.2.4.: A. basilaris (AB)

V./1.3.2.4.1.: Rami ad pontem

V./1.3.2.4.2.: A. cerebelli anterior inferior (ACIA)

V./1.3.2.4.3.: Az a. cerebelli superior (ACS).

V./1.3.2.4.4.: Az a. cerebri posterior (ACP)

V./1.4.: Circulus arteriosus Willisii

V./1.5.: Az agy vérellátásának territoriális szerveződése

V./1.6.: Néhány, a magzati életből esetenként fennmaradó artéria (perzisztáló caroticobasilaris anastomosis)

Irodalom

Bähr, Frotscher: Duus’ Neurologisch-topische Diagnostik. Georg Thieme Verlag 2003.

Hajdu: Vezérfonal a neuroanatómiához. Semmelweis Kiadó 2004.

Szirmai: Neurológia. Medicina 2005.

Huber: Cerebral angiography. Georg Thieme Verlag 1982.

Yasargil: Microneurosurgery. Georg Thieme Verlag 1984.