Központi idegrendszeri betegségek

V./1.3.: Hátulsó, avagy vertebrobasilaris keringési rendszer

V./1.3.1.: Aa. vertebrales

A hátulsó keringési rendszer a nevéből adódóan az agy caudalisabb helyzetű struktúráihoz szállítja a vért a foramen magnumon át a hátsó koponyagödörbe belépő két a. vertebralison keresztül. Ezek a nyúltvelő két oldalán, a cisterna medullaris lateralisban  felszállva a nyúltvelő és a híd találkozásánál fekvő sulcus bulbopontinus előtt a páratlan a. basilarisszá egyesülnek (vertebrobasilaris junctio, VBJ). Gyakrabban (~40%) a bal oldali vertebralis artéria erősebb. Abból következően, hogy többek közt az agytörzset, a kisagyat és az occipitalis kéregrészeket döntően ez a rendszer táplálja, keringési zavarai eltérő szindrómákhoz vezetnek.

V./1.3.2.: Az aa. vertebrales (a hátulsó keringési rendszer) fontosabb ágai és ellátási területeik

V./1.3.2.1.: A. spinalis anterior

Vékony kis érként az a. vertebralisból lép ki, majd egyesülve az ellenoldali spinalis artériával, lefelé szállva egy közös törzset képez a gerincvelő ventralis felszínén a fissura mediana ventralis (anterior)-ban.

V./1.3.2.2.: Aa. spinales posteriores

Az előbbinél is kisebb ágak, rendszerint a később leírandó a. cerebelli posterior inferiorból.

V./1.3.2.3.: A. cerebelli posterior inferior (ACIP)

Rendszerint az a. vertebralis ága, esetenként azonban az a. basilarisból veszi kezdetét. Innen hátrafelé tartva kerüli meg a nyúltvelőt, és éri el a kisagyi tonsillák vidékét. Eközben kisebb ágakkal ellátja a nyúltvelőt, az oliva inferiort, majd két törzset képezve oszlik egy medialis és egy posterolateralis ágra. Az előbbi a vermis alsó részét táplája, körülbelül a fastigium magasságáig, míg utóbbi a tonsilla cerebellit és az azonos oldali kisagyféltekét látja el („tonsillohemisphericus ág”). Mindkét ér anastomosisokat képez a szomszédos, magasabban fekvő kisagyi artériákkal. Az ér hiánya vagy hypoplasiája esetén utóbbiak veszik át a szerepét.

V./1.3.2.4.: A. basilaris (AB) 

A vertebrobasilaris junctiótól a mesencephalon előtt található basilaris bifurcatióig (apex basilaris) terjedő érszakasz a cisterna pontis medianában. Itt válik két végágára, a jobb és bal oldali a. cerebri posteriorra. Az életkor előrehaladtával a híd ventralis felszínén található középvonali sulcus basilarisban rendszerint egyenesen felfelé szálló értörzs kanyargós lefutásúvá válik, gyakran az egyik oldal felé ki is húzódhat. Alább következő ágai az agy, agytörzs és a kisagy, valamint a belső fül, diencephalon és a bazális ganglionok ellátásában vesznek részt.

V./1.3.2.4.1.: Rami ad pontem

Az a. basilaris számos kisméretű ága a híd elülső (median és paramedian ágak) és lateralis területeinek (rami circumferentes breves et longi) táplálására.

V./1.3.2.4.2.: A. cerebelli anterior inferior (ACIA) 

Jellemzően az a. basilaris caudalis kétharmadából, ritkábban az a. vertebralisból az ACIP-tól függetlenül, vagy azzal közös törzset képezve ered. Innen a cisterna pontis mediana-t elhagyva a cisterna pontis lateralisban halad tovább (kisagy-híd szöglet) a kisagyhoz. Itt medialis és lateralis ágra válva a kisagyat táplálja és anasztomizál a kisagy másik két artériás törzsének ágaival. Az artériának a belső fület tápláló ága az a. labyrinthi(ca) ritkán (~15%) az a. basilarisból ered, de rendszerint az érnek azon szakaszából lép ki, ahol az hurkot („loop”) vetve változó mértékben be is terjed a belső hallójáratba.

V./1.3.2.4.3.: Az a. cerebelli superior (ACS).

Néhány milliméterrel a basilaris bifurcatio alatt ered az a. basilarisból a cisterna pontis mediana felső részében. Innen a cisterna ambiensbe átlépve a középagyat és a hidat megkerülve halad hátra a cisterna laminae tectibe. Az agytörzs mellett futó szakasza szoros topográfiai viszonyba kerül a nervus trochlearisszal, a vena basalisszal (Rosenthal), a hídkarral és a nervus trigeminusszal is. Ágaival az agytörzs szomszédos részeinek (a mesencephalonnak és a híd felső részének)ellátásán túl részt vesz a kisagyi féltekék és a vermis felső részének, a középső és a felső kisagykarnak, valamint a nucleus dentatusnak a táplálásában.

V./1.3.2.4.4.: Az a. cerebri posterior (ACP)

Az a. basilaris végága. Az előbbi artériával párhuzamosan indul, közöttük pedig a nervus oculomotorius lép elő. Kezdeti, az a. basilaris és az a. communicans posterior közötti szakaszát a klinikai gyakorlatban P1-szegmensként is említik. Az ér következő (P2) szakasza ezután a mesencephalont a cisterna ambiensben megkerülve éri el a cisterna laminae tectit (seu quadrigemina, seu Galeni, seu venae magnae cerebri) és oszlik végágaira. Szokás még P3- és P4-szegmensről beszélni. Ágait az idevágó irodalom

• - kérgi (corticalis),

• - centrális (egyes leírásokban hátulsó thalamoperforans) és

• - agykamrai ágakként azonosítja.

1. 1) A kérgi ágak közül kiemeljük a látókérget ellátó a. calcarina-t, a temporalis és occipitalis lebeny bázisát ellátó a. occipitotemporalist, az uncust, hippocampus formatiot, valamint a temporalis lebeny inferomesialis részét ellátó aa. temporales inferiorest, és az occipitalis és paritealis lebeny medialis felszínét tápláló a. parietooccipitalist. Az utóbbiból származó a. pericallosa posterior a splenium felől kerüli meg és táplálja a corpus callosumot, a precuneust és a lobulus paracentralist. Viszonylag gyakori hiánya esetén az a. pericallosa veszi át szerepét. Valamennyi corticalis ág számos anastomosist alakít ki az aa. cerebri media et anterior ágaival.

2. 2) A hátulsó thalamoperforans artériaágak az a. basilaris tetejéből, gyakrabban az a. cerebri posterior kezdeti (P1) szakaszából erednek. Egy részük a substantia perforata posterioron át éri el a substantia nigrát, néhány további ág pedig a nucleus rubert, a hypothalamus hátsó részét és a thalamus medialis és paraventricularis magjait táplálja.

3. 3) Agykamrai ágak: az aa. choroidea posterior medialis et lateralis. A III. agykamra és az oldalkamra plexus choroideusát két jelentősebb ér, az aa. choroidea posterior medialis  és lateralis látja el. Előbbi a cisterna interpeduncularisban és ambiensben fut hátrafelé és hátulról lép be a III. agykamra tetejébe, eközben ágakat ad a CGL-hez és a pulvinar thalamihoz is. A lateralisabb helyzetű ér előrébb eredve a fissura choroideán keresztül, az a. choroidea anteriorral párhuzamosan lép be az oldalkamra alsó szarvába. Itt anasztomizál is az utóbbi érrel.