 |
VI./1.2.: Az agy commissuralis pályái
Feladatuk a két agyfélteke működésének összehangolása. Abból adódóan, hogy a commissuralis pályák a két félteke identikus területeit összekötő rostkötegeknek felelnek meg, lefutásuk nagyjából a frontalis síkban értelmezhető. Így legjobban formaldehid oldattal tartósított agyaknak erre merőleges síkú, mediansagittalis felezésével tehetjük ezeket láthatóvá.
Legnagyobb közülük a kérgestest, corpus callosum, amelynek a felezett agyon elkülöníthető egy elülső, csőrszerű rostruma, ennek elvékonyodott, nagyjából vízszintes lefutású lamina rostralis-a és a folytatásába eső, függőleges állású lamina terminalis-a. A rostrumtól hátrafelé haladva a kérgestest a térdben (genu) folytatódik, majd innen a főrész, corpus seu truncus corporis callosi fut hátrafelé, mígnem le- és előrefelé hajolva a splenium corporis callosival végződik.
A corpus callosum rostjai oldalirányba haladva vízszintesen, lefelé, illetve felfelé hajolva sugároznak szét, ez a radiatio corporis callosi. Ennek elől a frontalis lebenyekben lévő, kisebb sugarú részét forceps minor, míg hátsó, az occipitalis lebenyekbe terjedő, nagyobb sugarú részét forceps major néven említik. A kérgestest vízszintesen és lefelé haladó rostjaival egyben az oldalkamra (a cornu inferius kivételével) tetejét, a cornu anteriusban az elejét is, míg a cornu posteriusban et inferiusban annak oldalát is képezi. A cornu posteriusban ezt a vékony lemezt tapetumnak nevezzük. A III. kamra tetejének csupán másodlagos alkotója a fornixok, velum interpositum és a lamina choroidea epithelialis ventriculi tertii felett, míg a vékony lamina terminalis a kamrának az elülső falát adja.
A corpus callosum alatt a hippocampusokról felemelkedő fimbriae hippocampi folytatása, a két crus fornicis közti commissura fornicis (fornix transversus, psalterium, lyra Davidis) található, amely lényegében a két hippocampus között létesít kapcsolatot. Szokták ezért commissura hippocampinak is nevezni. Közte és a corpus callosum között esetenként tágult liquortér figyelhető meg, amely a cavum septi pellucidibe terjedhet. Ilyen esetekben beszélünk Verga-féle kamráról.
A commissura anterior az előbb említett fornixok rostralisabb helyzetű columnái előtt és a lamina terminalis mögött húzódik. Frontalis síkú agyszeleten az is ábrázolható, ahogyan a commissura anterior lefelé és hátra hajló lefutása során átfúrja a capsula internát és a globus pallidust. A két szaglólebeny között létesít kapcsolatot.
A III. agykamra hátsó részén, a commissura habenularum, alatta pedig a commissura posterior található. Előbbi a két stria medullaris thalami folytatásába eső trigonum habenulae-kat kapcsolja össze. Ezen függeszkedik a tobozmirigy (corpus pineale). A commissura posterior a diencephalon-mesencephalon határon elhelyezkedve olyan funkcionális rendszerek, mint a látó- (pl. nucleus Edinger-Westphal, nucleus interstitialis Cajal) és halló-egyensúlyozó rendszer (pl. colliculi inferiores, vestibularis magvak), nyaki gerincvelő, szemmozgató agyidegmagvak stb. összekapcsolásában visz szerepet. A rostokon kívül idegsejteket is találunk benne.
|
|