| |
VI./1.4.: A projekciós pályák
|
 |
Ezek a pályák a kéreg és az alatta fekvő szürkeállományi területek között hoznak létre összeköttetést. Mivel a viszonylag nagyfelületű agykéreghez a rostok erősen szétterülve haladnak, összességüket corona radiatának nevezik. A projekciós rostok ill. pályák között megkülönböztetünk a thalamus és az agykéreg közötti rövid projekciós rostokat, és a kéreg valamint a további szürkeállomány-részek (gerincvelő, agytörzs, basalis ganglionok) közötti hosszú projekciós rostokat. Ezek között egyaránt találunk felszálló (corticopetalis) és leszálló (corticofugalis) rostokat.
A rövid projekciós pályákat a thalamocorticalis illetve corticothalamicus rostok hozzák létre, melyeket összefoglaló néven radiatio thalaminak neveznek. A radiatio thalami rostjai (az alsók kivételével) tulajdonképpen a capsula interna medialis részeként foghatók fel, és elérik valamennyi agylebenyt. Irányuk szerint megkülönböztetjük a radiatio thalami anteriort a frontalis, a radiatio thalami superiort a parietalis, valamint a radiatio thalami posteriort az occipitalis lebenyhez. A radiatio thalami inferior rostjai a halántéklebenyhez haladnak.
|
 |
A rövid projekciós pályák közül kiemeljük a látópálya kisugárzását, a radiatio opticát vagy Gratiolet-kisugárzást. Ennek rostjai a corpus geniculatum lateralét (CGL) elhagyva, a capsula interna hátsó szárán keresztül haladva a parietalis, temporalis és occipitalis lebeny fehér állományában legyezőszerűen terülnek szét úgy, hogy az oldalkamra alsó és hátsó szarvát is körülveszik. Az alsó szarv előtt a rostok hurkot vetnek, csak ezután haladnak tovább hátrafelé a cornu inferior seu temporalis alatt és mellett. Ezt a hurokszerű lefutást Meyer-huroknak nevezzük. A rostok az occipitalis lebeny medialis felszínén lévő látókéregre, az area striatára vetülnek, mely a sulcus calcarinus-ban illetve annak felső és alsó ajka mentén helyezkedik el (primer, szekunder és tercier látómező; Brodmann 17., 18., 19. areák).
A hallópálya kisugárzása, a radiatio acustica az előbbi közelében, a corpus geniculatum medialéból eredve kisebb ívben, nagyjából a frontalis síkban elhelyezkedve tart a hallókéreghez, a gyrus temporalis superior felső részéhez, elérve a Heschl-féle haránttekervényeket.
Ugyancsak a rövid projekciós pályákhoz soroljuk a fornixot.
A hosszú projekciós pályák az előbbiekhez képest lateralisabb helyzetet elfoglalva hozzák létre a capsula interna fő tömegét, mely az agyszáron (crus cerebri) halad keresztül. A capsula interna horizontalis metszlapon egy lateralis irányban nyitott „V”-betűre emlékeztet. Ennek megfelelően megkülönböztetünk rajta egy elülső szárat (crus anterius), egy hátulsó szárat (crus posterius) és a kettőt összekötő térdet (genu capsulae internae). Az egyes pályák a capsula internán meghatározott sorrendben haladnak keresztül.
|
 |
Szokás a hosszú projekciós pályákat aszerint megkülönböztetni, hogy közvetlenül (direkt) vagy közvetve jutnak el a caudalisabb helyzetű motoros magokhoz.
A motoros magokhoz közvetlenül eljutó pályák a capsula interna térdére, valamint elülső és hátsó szárának a térddel szomszédos területére vetülnek. Ide soroljuk a corticospinalis, corticonuclearis és a corticobulbaris pályákat.
A tractus corticospinalis-t piramispályának is nevezik, mivel rostjai a nyúltvelő ventralis részén húzódva a pyramisnak nevezett páros, hosszanti kiemelkedésnek megfelelően futnak le a gerincvelőbe. Ezen rostok nagyobb részt (~85%) a nyúltvelő caudalis részén kereszteződve a gerincvelő contralateralis oldalkötegében szállnak le (tractus corticospinalis cruciatus seu lateralis), míg a maradék (~15%) az ipsilateralis elülső kötegben leszállva csak a gerincvelőben kereszteződik (tractus corticospinalis directus seu ventralis). Érdemes ismerni a rostok elrendeződését a capsula internán belül: az arc és a felső végtag rostjai előrébb, közvetlenül a térd mögött, ezután a törzs, majd valamivel hátrébb a tractus corticobulbaris-t követve az alsó végtag rostjai helyezkednek el.
A corticobulbaris pálya rostjai a capsula interna hátsó szárában az előbbi rostoktól medialisabban haladnak. A rostok a nyúltvelő agyidegmagvain végződnek.
A corticonuclearis pálya mozgatórostjai az előbbiek előtt, a capsula interna térdében találhatók. Eredésük jellemzően nem a primer motoros kéregben van, hanem a frontalis tekintésközpontokban, egy részüké pedig az occipitalis lebenyben. Az agytörzsben a szemmozgató agyidegek magjain végződnek.
Az előbbiekkel szemben nem közvetlenül, hanem közvetve végződnek a motoros magokon pl. a tractus corticostrialis, corticoreticularis, corticopontinus rostjai. Közülük a tractus corticopontinus-t tovább osztjuk az agytörzsben a piramispályától medialisan elhelyezkedő tractus frontopontinus-ra (Arnold) és az attól lateralisan haladó tractus temporooccipitopontinusra (Türck). Előbbi a capsula interna elülső szárában, utóbbi a hátsóban helyezkedik el. Rostjai a nuclei pontis-on végződnek.
A capsula interna, mint a fentiekből látszik, nem csupán egy fehérállomány-rész, hanem az agy fel- és leszálló pályáinak gyűjtő és elosztó helye. Szoros topográfiai viszonyban áll a nucleus caudatus fejével, a lencsemag részeiként a putamennel és a globus pallidus-szal, továbbá a thalamus-szal. A putament és a caput nuclei caudatit összekötő, az agy metszlapján jól látható csíkszerű szürkeállomány-hidakról kapta nevét a csíkolt test, corpus striatum, melynek két fő részét a capsula interna elülső szára választja el egymástól. Hátrébb a capsula térde és hátulsó szára választja el a lencsemagot a thalamustól. Lefelé a rostjai egyre jobban összetömörülve az agyszárat, crus cerebrit hozzák létre. Ennek külső oldalán húzódik a tractus opticus, ettől lateralisan pedig a temporalis lebeny részeként a gyrus parahippocampalis.
Mivel a capsula interna és a crus cerebri igen kis térfogatban tartalmaznak számos olyan agypályát, amelynek sérülése – akár a vérellátás zavara miatt – súlyos bénulásos tünetekkel jár, érdemes röviden összefoglalni a vérellátásukat.
Az elülső szár vérellátása gyakorlatilag közös a környező basalis ganglionokéval. Ágakat kap az arteria cerebri anterior ún. precommunicans vagy A1-szakaszából, a substantia perforata anterioron keresztül a Heubner-féle recurrens arteriából, mely többnyire az előbbi értörzs postcommunicans vagy A2-szakaszának ága. Kaphat még tápláló ereket az arteria cerebri media kezdeti, M1-segmenséből is.
A genu capsulae internae az előbbiek mellett döntően az arteria choroidea anteriorból kapja az ereit.
A capsula interna hátulsó szárához az arteria basilaris, az arteria cerebri posterior precommunicans vagy P1-segmense szolgáltatja az ágakat. Ugyanezek és az arteria cerebelli superior ágai látják el a crus cerebrit.
|
|