| |
VI./4.3.: Diagnózis
|
 |
Az ismert tumoros alapbetegségben szenvedő beteg symptomás, fokális epilepsiás rohama, lassan progrediáló góctünetei, fejfájása, kognitív és magatartási tünetei cerebralis metastasisra utalnak. Gyakori, hogy először a metastasist diagnosztizáljuk, így a primer tumor nem ismert; diagnózisához – mivel az onkológiai kezelést meghatározza- sokszor kiterjesztett eszközös vizsgálatokat kell folytatni. Kb. 15%-ban mindezek ellenére sem találunk daganatot, sőt az autopsia sem talál malignomát, ebben az esetben sokszor kissejtes tüdőcarcinoma a primer daganat (6). Figyelmet kell fordítani arra, hogy a felfedezett agyi áttét egy második daganatos betegség szövődménye is lehet.
Idegrendszeri tünetekkel jelentkező beteg diagnózisához a képalkotó módszerek alapvető fontosságúak. A cerebralis metastasis esetében is elvégezzük lehetőség szerint a kontrasztanyagos koponya CT vizsgálatot, mely első vizsgálatként mai napig megfelelő. A koponya CT vizsgálattal kisméretű tumorok nem ábrázolódnak, illetve a CT-vel soliternek tűnő eltérések tovább vizsgálva MR-rel a legtöbb esetben többszörösnek minősülnek. A kontrasztanyagos koponya MR felvételen a meningealis carcinomatosis is ábrázolódhat, illetve ez a módszer az egyik legfontosabb differenciáldiagnosztikai szempontból. Használunk speciális vizsgálómódszereket is: az MR DTI-t (diffusion tensor imaging), MR spektroszkópia, PET illetve SPECT vizsgálat. Ez utóbbinak mind a primer tumor keresésében, mind a posztoperatív követésben, valamint a laesio dignitásának meghatározásában szerepe van.
A daganat meningealis terjedése esetén liquorminta cytológiai vizsgálatával lehetséges diagnosztizálni a primer tumoros folyamatot- ez a célzott kezeléshez elengedhetetlen, előfordulhat, hogy csak így jutunk diagnózishoz. Leptomeningalis metastasis esetén a liquor fehérje mindig emelkedett, a sejtszám- kivéve az akut leukemiás krízist- alacsony, de megfelelő mennyiségű liquor ülepítésével, festésével és cytológiai vizsgálatával a tumorsejtek megtalálhatók.
EEG vizsgálatot végzünk, ha szövődményként epilepsiás rohamot kezelünk, valamint a paraneoplasiás eredetű tudatzavarral járó kórképekben.
A koponyaűri nyomásfokozódást jelző kétoldali papilla-pangás aspecifikus tünet, a könnyen elérhető képalkotó vizsgálatok elterjedésével önmagában erre az ágy melletti vizsgálatra kevésbé támaszkodunk.
|
 |
A beteg kezelési stratégiáját és a kórlefolyást alapvetően meghatározza a primer tumor és szövettanának ismerete. Ismert daganatos alapbetegség esetén az átvizsgálási stratégia a primer tumor recidiva, illetve a lehetséges más szervek érintettségének a felméréséből áll: azaz ún. staginget kell végezni.
A nem ismert eredetű primer daganat azonosításában a metastasis radiomorphológiája ritkán ad segítséget; kivéve pl. a bevérzésre hajlamos, specifikus lokalizációban jellemzőbb vagy meghatározott módon kontrasztanyagot halmozó tumorokat. Elsősorban a részletes fizikális vizsgálat, a beteg rizikófaktorainak felmérése (pl. dohányzás, etilizmus, napfényártalom, környezeti ártalom) szükséges; ezzel és az alapvetően vizsgált laboreredményekkel kezdhető a specifikus, irányított átvizsgálás.
A szövettani diagnózishoz és mintavételhez, mely invazív vizsgálatot jelent, a legkönnyebben elérhető és a feltételezhetően legtöbb információt adó szervet kell választani. Ez lehet a megtalált primer tumor (pl. bőrön/testfelületen, bronchusban bronchoszkópiával elérhetően, tápcsatorna endoszkópos vizsgálatával), parenchymás szerv metastasisa vagy a cerebralis metastasis is. Az agyi áttétből vett mintavétel akkor szükséges, ha a műtéti indikáció nem egyértelmű, ha a multiplex agyi áttét eredetét nem tudtuk meghatározni, illetve ha agytályog vagy primer cerebralis lymphoma felmerül. Az agyi mintavételt sztereotaxiás vezérléssel CT vagy MR segítségével, lokális érzéstelenítésben végzik. A beavatkozás ambulanter elvégezhető, a beteg 24 órát tartózkodik kórházban. A mintavétel pontos helyének kiválasztása igen fontos (pl. a centrum necrotikus, így kevésbé informatív részeket tartalmazhat).
|
|