VII. Tanulási egység: Meningeoma

Célok és kompetenciák

A tananyagban a hallgatók az agy jóindulatú daganatának, a meningeómás daganatképződés klinikopatológiai vonatkozásait tanulmányozhatják multidiszciplináris megközelítésből.

A tananyag anatómiai leírásában a hallgatók áttekintést kapnak az agyalap általános tagozódásáról, az agyidegekről és az agy vérellátásáról. A patológiai fejezetben megismerhetik a meningeoma jellegzetességeit, a meningothelialis sejtek jellemzőit, a meningeomák jellegzetes lokalizációit, a meningealis daganatokra kifejtett hormonális hatásokat, a meningeomák citogenetikai és molekuláris genetikai hátterét, makroszkópos megjelenését és kórszövettanát. A tananyag radiológiai részéből a tanulók megismerhetik a meningeomák jellegzetes megjelenési formáit CT és MR képalkotó vizsgálatokon. A klinikai ismereteket bemutató tananyag részben a hallgató a betegség epidemiológia, etiológiai vonatkozásait, tünettanát, kórlefolyását, képalkotáson kívüli diagnosztikáját és végül a betegség kezelésére vonatkozó ismereteket sajátíthatja el rajzokkal, fotókkal és táblázatokkal gazdagon illusztrált környezetben.

VII./1. fejezet: Az agyalap (basis cerebri) struktúrái

Baksa Gábor

VII./1.1.: Bevezetés

Az agyat alsó felszíne felől megtekintve a viszonylag egyenletes convexitassal ellentétben egy változatos domborzatú, többszörösen tagolt struktúrát látunk, melynek reliefje követi a csontos-duralis koponyaalap formai sajátosságait. A basis cerebri nagyvonalakban tulajdonképpen megfelel a koponyaalap „negatívjának” (1. fotó).

1. fotó: Az agy basisa – Molnár Attila és Balogh Attila

A fejezet felépítése

• VII./1.1.: Bevezetés

• VII./1.2.: Az agyalap általános tagozódása

  • VII./1.2.1.: Általános megjegyzések

  • VII./1.2.2.: Homloklebeny

  • VII./1.2.3.: Halántéklebeny

  • VII./1.2.4.: Nyakszirtlebeny

  • VII./1.2.5.: Agytörzs

    • VII./1.2.5.1.: Középagy (mesencephalon)

    • VII./1.2.5.2.: Híd (pons)

    • VII./1.2.5.3.: Nyúltvelő (medulla oblongata)

    • VII./1.2.5.4.: Köztiagy (diencephalon)

• VII./1.3.: Az agyidegek

  • VII./1.3.1.: Általános megjegyzések

  • VII./1.3.2.: I. agyideg; szaglóideg (nervus olphactorius)

  • VII./1.3.3.: II. agyideg; látóideg (nervus opticus)

  • VII./1.3.4.: III. agyideg; szemmozgató ideg (nervus oculomotorius)

  • VII./1.3.5.: IV. agyideg; sodorideg (nervus trochlearis)

  • VII./1.3.6.: V. agyideg; háromosztatú ideg (nervus trigeminus)

  • VII./1.3.7.: VI. agyideg; távolító ideg (nervus abducens)

  • VII./1.3.8.: VII. agyideg; arcideg (nervus facialis)

  • VII./1.3.9.: VIII. agyideg; halló-egyensúlyozó ideg (nervus vestibulocochlearis seu statoacusticus)

  • VII./1.3.10.: IX. agyideg; nyelv-garat ideg (nervus glossopharyngeus); X. agyideg; bolygóideg (nervus vagus); XI. agyideg; járulékos ideg (nervus accessorius)

  • VII./1.3.11.: XII. agyideg; nyelv alatti ideg (nervus hypoglossus)

• VII./1.4.: Az agyalap erei

Irodalom:

Hajdu: Vezérfonal a neuroanatómiához

Komáromy: Az agyvelő boncolása

Szentágothai – Réthelyi: Funkcionális anatómia

Villiger – Ludwig: Gehirn und Rückenmark