Központi idegrendszeri betegségek

VII./1.3.: Az agyidegek

VII./1.3.1.: Általános megjegyzések

A tizenkét pár agyidegből gyakorlatilag mindegyik látható a basis cerebri felől. Ebből az első két párat nem tekintjük valódi agyidegnek. Az agyidegek leírásánál itt csak néhány, az agyalap felől megfigyelhető sajátosságra térünk ki, mikroszkópiájuk és ágrendszerük bemutatásától eltekintünk.

VII./1.3.2.: I. agyideg; szaglóideg (nervus olphactorius)

Az első pár (nem valódi) agyideget a nervus olphactorius-ok (n. I.) adják. A rostacsont lamina cribrosája felett a bulbus olphactorius nevű kiszélesedésük veszi fel az orrüregből érkező fila olphactoriát. Innen hátra a tractus olphactorius-szal folytatódnak a hasonnevű sulcusban. A sulcus mögött a tractus trigonum olphactoriummá szélesedik ki, melynek lateralis szára a stria olphactoria lateralis, medialis szára pedig a stria olphactoria medialis. Köztük az area vagy substantia perforata anterior található. Emögött a ferde lefutású Broca-féle diagonális köteg húzódik.

VII./1.3.3.: II. agyideg; látóideg (nervus opticus)

A nervus opticus-okat (n. II.) szintén nem tekintjük valódi agyidegnek. A chiasma opticumban rostjai részlegesen átkereszteződve a tractus opticus-szal futnak tovább a fent leírt módon a CGL-be.

A továbbiakban felsorolásra kerülő valódi agyidegek mind az agytörzzsel állnak közvetlen kapcsolatban.

VII./1.3.4.: III. agyideg; szemmozgató ideg (nervus oculomotorius)

A nervus oculomotorius-ok (n. III.) a fossa interpeduncularis mélyén, a crura cerebralia medialis oldalán található sulcus nervi oculomotoriiből lépnek ki.

VII./1.3.5.: IV. agyideg; sodorideg (nervus trochlearis) 

A nervus trochlearis-ok (n. IV.) jelentik az egyetlen olyan agyidegpárt, amely nem az agytörzs ventralis, hanem annak dorsalis oldalán lép ki a két colliculus inferior alatt a tectum mesencephaliból. A basalis felszínen csak azután válnak láthatóvá, hogy az agytörzset a cisterna ambiens-ben megkerülve a crus cerebri lateralis oldalára jutnak.

VII./1.3.6.: V. agyideg; háromosztatú ideg (nervus trigeminus) 

A nervus trigeminus (n. V.) eredése a híd és a hídkar találkozásánál fekszik. Az ideg felső részén lévő vékonyabb köteg a radix motoriának, míg nagyobb tömegesebb része a radix sensoriának felel meg.

VII./1.3.7.: VI. agyideg; távolító ideg (nervus abducens) 

A nervus abducens (n. VI.) a híd és a nyúltvelő határán ered a sulcus bulbopontinus és a sulcus parolivaris medialis metszéspontjában.

VII./1.3.8.: VII. agyideg; arcideg (nervus facialis)

A nervus facialis (n. VII.) a híd alsó részén ered a híd és a hídkarok találkozásánál.

VII./1.3.9.: VIII. agyideg; halló-egyensúlyozó ideg (nervus vestibulocochlearis seu statoacusticus)

Közvetlenül az előző agyideg mellett lép ki a nervus vestibulocochlearis seu statoacusticus (n. VIII.). Belőle ferde rostok lépnek át a facialis ideghez, amelyek csak a két ideg egymástól való óvatos széthúzásával válnak láthatóvá. Emiatt az ideget nervus intermediofacialisnak is nevezik.

VII./1.3.10.: IX. agyideg; nyelv-garat ideg (nervus glossopharyngeus); X. agyideg; bolygóideg (nervus vagus); XI. agyideg; járulékos ideg (nervus accessorius)

A nervi glossopharyngeus (n. IX.), vagus (n. X.) et accessorius (n. XI.) ebben a craniocaudalis sorrendben hagyják el a sulcus parolivaris lateralis-t, mindegyik több rosttal. Utóbbihoz a nyaki gerincvelő-szakaszról is társulnak rostok, ezért azokat pars spinalis néven megkülönböztetjük az előbbi pars cranialis-tól.

VII./1.3.11.: XII. agyideg; nyelv alatti ideg (nervus hypoglossus)

A nervus hypoglossus (n. XII.) a sulcus parolivaris medialis-ból lép ki általában tíznél több rosttal, amelyek gyakran két erősebb köteggé szedődnek össze.