 |
Ennek a leggyakoribb intracranialis tumornak – amely szerencsére, néhány kivételes esetet nem tekintve, jóindulatú – radiológiájáról a klinikum említése nélkül nem lehet beszélni, mert akkor kevéssé érthető, hogy mellékleletként látunk meg egy kisebb meningeomát CT vagy MRI vizsgálat kapcsán. Lévén benignus és lassan növő, extraaxialis daganatféleség, hosszú lefolyás, szegényes tünettan jellemzik. Előfordul, hogy fejfájás a figyelemfelhívó jel, de lehetnek epilepsiás rohamok, motoros kiesések, sensoros sensatiók. Localisastiójából adódóan exophthalmussal jelentkezhet.
Szövődményei lehetnek, ha extrém nagyra nő, vagy localisatiójából adódóan is. Igen súlyos komplikáció, ha belenő valamelyik közeli sinusba (MRA kitűnően ábrázolja), ott másodlagos thrombosist is okozhat, de az artériák szűkületét és thrombosisát is okozhatja, valamint agyidegek kompresszióját is.
Lassú lefolyása miatt tüneteket a középkorúaknál szokott okozni.
Localisatio: A falx, tentorium, a convexitas, ékcsont kisszárny, tuberculum sellae a jellegzetes localisatiók, mert az agyhártyákból erednek. Általában soliter, de előfordul a többes megjelenés is. Meg kell jegyezni, megfigyelték, hogy koponyára /agyra adott sugárterápia következtében (pl.régen trichophytosis, újabban pl.hypophysis tumor miatt), a sugár útjába eső területen későbbiekben kialakulhatnak meningeomák (főként a low dose besugárzáskor).
Radiológia: Általában, mindkét vizsgálómódszerrel (CT, MRI) jellemzően éles határú és gyakran perifokális oedema övezi. Ez utóbbi nem feltétlen együttjárója – tévedéshez vezethet. Valószínűnek látszik, hogy a peritumoralis oedema utalhat a meningeoma malignitására, éppúgy mint más, nagy vasogen oedemát okozó tumoroknál ez a jelenség a neoangiogenesissel, a microvascularis proliferatioval hozható kapcsolatba (VGEF expresszió), ezt a recurráló hajlamot mutató meningeomák tulajdonságának tartják. A „cysticus” részek eredhetnek régi bevérzésből, vagy liquorinclusioknak is tulajdonítják.
A fejezet felépítése
|
