|
I./3.6.: Mágneses rezonancia vizsgálat (cardialis MR)
|
|
Az ST elevációs myocardialis infarctus gyanúja miatt végzett coronarographiák mintegy 1%-a negatív. Ennek több oka lehet. Az esetek egy részében a betegnek valóban van myocardialis infarctusa, de ennek a hátterében vagy spontán rekanalizálódott, szignifikáns stenosist nem okozó kisebb plakk rupturája áll, ahol a plakk coronarographiával nem vizualizálható, avagy organikus szűkület nélkül létrejövő tartós spasmus okozza az infarctust. A másik lehetőség, hogy a betegnek nincs infarctusa, hanem egyéb betegsége van. Infarctusra utaló acut klinikai összkép (mellkasi fájdalom, ST eleváció) esetében ilyenkor a tünetek hátterében leggyakrabban peri-myocarditis, esetleg speciális cardiomyopathia (HOCM) , Tako-Tsubo cardiomyopathia) áll.
A Tako-Tsubo syndroma különleges kórkép, leginkább nőknél észlelhető, súlyos stressz-situatio következtében fellépő tartós vasospasmus okoz myocardium necrosist. A coronarographia negatív, ugyanakkor az echocardiographia sok esetben nagy kiterjedésű falmozgászavart, jellegzetes csúcsi ballonszerű kitágulást mutat. Az esetek nagyobb részében jelentős az átmeneti stunning, amikor definitív nagy necrosis nem következik be, és a bal kamra functio néhány nap alatt jelentős spontán javulást mutat. A két csoport (infarctus, illetve egyéb myocardiumot érintő betegségek) elkülönítése rendkívül fontos, a betegek további kezelését alapvetően meghatározza.
|
|
Ezen két csoport differenciál diagnosztikájában az EKG és a laboratóriumi vizsgálatok nem segítenek (mindkét csoportban számolhatunk biomarker emelkedéssel), és az echocardiographia alapján sem lehet ezt a kérdést biztonsággal eldönteni. A két csoport közötti döntésben nyújt segítséget a negatív coronarographia után elvégzett acut szív MR vizsgálat. Infarctus esetében az adott coronaria területének megfelelő szegmentális oedema és subendocardialis/transmuralis necrosis detektálható, míg egyéb esetben ezek az eltérések diffúz (ezen belül nodularis) elhelyezkedést mutatnak (2. fotó).
2. fotó: AMI és myocarditis MR vizsgálati képe
|
A cardio-MR vizsgálat további segítséget nyújt az acut myocardialis infarctus ellátásában. Részben az echocardiographiához képest még nagyobb felbontó képességének köszönhetően még precízebb bal- és jobbkamra-functio számításra alkalmas, jól vizualizálható a regionális falmozgászavar, az esetleges szövődmények kimutatásával – pl. a rendkívül ritka fedett szabad-kamrafal ruptura esetén az álaneurysma rétegeinek pontos tisztázásával és a kamrafal hiányának egyértelműsítésével – születhet meg a pontos diagnózis.
|
|
További fontos vizsgálati terület a postinfarctusos állapot felmérése, az életképes (viabilis) myocardium területek kimutatása. Speciális kontrasztanyag adását követően a necroticus, nem életképes terület halmozást mutat, amely a késői felvételeken fehér csík formájában jelenik meg. Amennyiben a kamrafal vastagságának 75%-át eléri a késői halmozás, úgy az a terület nem életképes (fehér = elhalás). Adott esetben a viabilitas meglététől függ az esetleges coronaria revascularisatio. Amennyiben az adott coronaria által ellátott, aktuálisan akineticus, afunctiós myocardium életképessége bizonyítható, a revascularisatio a contractilitást helyreállíthatja, és ezzel adott esetben a bal-, illetve jobbkamra functio javulását eredményezheti
Az MR vizsgálat hátránya a korlátozott hozzáférhetőség, a relatíve hosszú vizsgálat, egyes betegeknek a bezártságérzéssel (claustrophobia) és az erős hanghatásokkal (a gép kattogása) szembeni intoleranciája, illetve a jelentős, legmagasabb szinten képzett orvosi munka igénye. Utóbbi nem annyira magára a vizsgálat elvégzésére, hanem a voltaképpeni vizsgálat idejét többszörösen is meghaladó értékelésre, elemzésre vonatkozik.
|
|