|
I./4.1.: Epidemiológia
|
 |
Magyarországon napjainkban, megelőzve a daganatos betegségeket, a legtöbb haláleset cardiovascularis betegség miatt következik be. Leggyakrabban a heveny koszorúér betegség különböző formái, nevezetesen a szívinfarctus, instabil angina – a továbbiakban összefoglaló néven acut coronaria syndroma (ACS) –, valamint ezek szövődményei okozzák a betegek halálát. A hazai adatok is igazolják, hogy a cardiovascularis betegségek incidenciája az életkor előrehaladásával emelkedik, de már nagymértékben érintett a munkaképes, családfenntartó, fiatalabb korosztály is (1. ábra).
1. ábra: Acut myocardialis infarctusos betegek száma korcsoportok, és nemek szerint (Forrás: OEP, Dr.Belicza Éva, Takács Erika)
|
Huszonkét európai ország férfiakra vonatkozó adatai szerint kizárólag Szlovákiában, Észtországban, Lettországban és Litvániában nagyobb a középkorú férfilakosság ischaemiás szívbetegség okozta halálozási aránya, mint hazánkban. Ausztriában kevesebb, mint a fele, Csehországban kb. kétharmada az ischaemiás szívbetegség okozta halálozás a magyar adatokhoz képest. (2. ábra).
2. ábra: 100 000 férfi lakosra számított ischaemias szívbetegség okozta halálozás 22 európai országban 2004-2006 között (Forrás: Eurostat. http://epp.eurostat.ec.europa.eu)
|
|
 |
Sajnos a helyzet az elmúlt években csak mérsékelten javult, 2009-es adatok szerint a 65 év alatti férfilakosság coronaria eredetű halálozása hatszorosa a Franciaországinak. Napjainkban Magyarországon 100 000 lakosból 300 hal meg ischaemiás szívbetegség következtében, ez a szám Németországban 150. Ugyanakkor az ischaemiás szívbetegség/ACS kezelése az elmúlt 40 évben sokat fejlődött, a betegek döntő többsége korszerű, időben alkalmazott intervenciós kezeléssel megmenthető. Többségük tartós egészség-károsodás nélkül meggyógyítható. Életminőségük sem romlik, ami azért is fontos, mert a betegek nagy része aktív dolgozó, családfenntartó. Gyógyulásuk családok ezreit súlyos egzisztenciális gondoktól menti meg, a költségvetést pedig jelentős szociális kiadásoktól (rokkantnyugdíj, szociális segélyek stb.) mentesíti.
A hazai intervenciós kardiológiai hálózat elmúlt tíz évben bekövetkezett jelentős fejlődése érezteti jótékony hatását, és a fenti – nemzetközi adatokhoz viszonyított viszonylag magas – adatok ellenére, abszolút értéken nézve, az infarctus okozta halálozás jelentősen csökkent: a tíz évvel korábbihoz képest fele annyian halnak meg (2011-ben 7481 beteg halt meg acut myocardialis infarctus kódjával jelentve – személyes közlés Prof. Dr. Józan Péter – KSH). Az ellátás fejlődése jelenti részben a gyógyszeres kezelés fejlődését – mára több, az életkilátásokat egyértelműen javító gyógyszeres kezelés az ellátás szerves része lett. Emellett országosan 18 intervenciós centrum segítségével a hazai lakosság több, mint 90%-ának elérhetővé vált az azonnali szívkatéteres ellátás.
A katéteres ellátás szerves része a nemzetközileg is elismert, 2003 óta működő, a közép-magyarországi régió közel három millió lakosa számára éjjel-nappal azonnali intervenciós lehetőséget biztosító, úgynevezett Budapest modell. Ennek a lényege, hogy a meglévő 5 budapesti intervenciós centrum (Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Budai Irgalmasrendi Kórház, Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet, Honvédkórház Állami Egészségügyi Központ és a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központ) munkanapokon reggel 8 és du. 18 óra között a saját területét, éjszaka és hétvégén pedig egy centrum a teljes régiót látja el. Az elmúlt 10 évben több mint 17 000 acut myocardialis infarctusos beteg részesült ebben a korszerű kezelésben, nemzetközi mércével mérve is igen jó eredménnyel (pl. a kórházi halálozás 3-3,5 %).
|
|