|
II./1.1.: A billentyűk rostos váza: az anulus fibrosus
|
 |
A szív billentyűi a vér egyirányú áramlását lehetővé tevő szelepek. A szívbillentyűk rendszere legkönnyebben a szív rostos vázán, az anulus fibrosuson keresztül vezetett metszeten (1. fotó) (tulajdonképpen a pitvarok és a kamrák között futó sulcus coronarius síkjában) tanulmányozható, az eltávolított pitvarok felől tekintve. Ezen a metszeten a szív 4 szájadéka látható:
– a pitvarok és kamrák közötti, ún. atrioventricularis vagy venás szájadékok (ti. a vér a szívkamrák felé áramlik ezeken a nyílásokon, ez a kamrák venás ’bemenete’, függetlenül attól, hogy az itt folyó vér mennyire oxigéntelített): ostium atrioventriculare dextrum et sinistrum;
– a kamrák és a nagy arteriák közötti arteriás szájadékok (ostium trunci pulmonalis és ostium aortae), a szívkamrák ’kimenetei’ (2. fotó).
1. fotó: Az anulus fibrosus síkja - Pápai Zsolt, Molnár Attila, Balogh Attila (1) Aorta ascendens; (2) Truncus pulmonalis; (3) Arteria coronaria dextra; (4) Arteria interventricularis anterior ( LAD ); (5) Pericardium; (6) Anulus fibrosus becsült felszíni vetülete
|
2. fotó: A szív in situ - Pápai Zsolt, Molnár Attila, Balogh Attila (1) Aorta ascendens; (2) Valva aortae; (3) Truncus pulmonalis; (4) Valva trunci pulmonalis; (5) Arteria interventricularis posterior ( LAD ); (6) Arteria coronaria dextra; (7) Valva atrioventricularis dextra seu tricuspidalis; (8) Pericardium
|
Leghátul, balra helyezkedik el az ostium atrioventriculare sinistrum, tőle jobbra és kissé előrefelé találjuk az ostium atrioventriculare dextrumot. A két venás szájadék között és előtt látható az ostium aortae, legelöl az ostium trunci pulmonalis. A két venás szájadék körül a szív rostos vázának kötőszövetes megerősödése merev, kollagén rostokból felépülő gyűrűket (anuli fibrosi) képez; az arteriás szájadékoknak inkább az erek saját, vastag elasztikus és kollagén rostokból álló fala képezi itt a rostos gyűrűket. A szív rostos váza két helyen háromszög alakban megerősödik: a trigonum fibrosum dextrum és sinistrum területén (előbbin fontos nyílás, a hiatus fasciculi atrioventricularis szolgál a szív ingervezető kötegének, a His-kötegnek az átlépésére).
Az anuli fibrosi rostos merevítést képez, így mechanikusan elválasztja a pitvari és kamraizomzatot (innen felfelé a pitvari, lefelé a kamrai myocardium ered). Az elválasztás nemcsak mechanikailag, hanem elektromosan, a szív ingerületvezetése szempontjából is fontos, hiszen így biztosítható, hogy csakis a His-köteg (fasciculus atrioventricularis) vezette impulzusok juthatnak – célszerűen késleltetve – a kamrai izomzatra, tehát a pitvari myocardium kontrakcióját megfelelő késéssel kövesse a kamrafalak izomzatának összehúzódása (systole).
|
|
Fontos szerepe az anulus fibrosus rendszerének az is, hogy e rostos gyűrűkön erednek a szív billentyűi, biztos rögzülést nyújtva az állandó mozgásban levő szíven a billentyűknek.
A billentyűket feltárhatjuk és demonstrálhatjuk a patológiai kórboncoláskor szokványosan alkalmazott eljárással is. Ilyenkor mindkét szívfelet úgy nyitjuk meg ollóval, hogy háromszög alakú lebenyt, ún. „kutyanyelvet” kapjunk, melyek segítségével tanulmányozhatóak a billentyűk.
Az „ablakos”, anatómiai feltárás során a kamrák elülső falán nyitunk kb. 4x4 cm-es „ablakokat”.
|
|