I./3. fejezet: Cirrhosis hepatis, carcinoma hepatocellulare multiplex, metastasis umbilicalis radiológiai vonatkozásai

Karlinger Kinga

I./3.1.: Bevezetés

A máj elsődleges vizsgálómódszere az UH. Mégis éppen a készítményen lévő két elváltozás (cirrhosis hepatis és hepatocellularis carcinoma) nem tartozik az UH-gal könnyen diagnosztizálható eltérések közé. A májcirrhosis etiopatogenezisét illetően e helyt csupán utalunk a főbb okokra: toxicus-alkoholos, vírusos hepatitis B, C, D, autoimmun-hepatitis, primer és secunder biliaris cirrhosis, metabolicus (Wilson-kór, haemochromatosis, pangásos). A képalkotó eljárások során többnyire indirekt jelekre kell hagyatkoznunk. Bármelyik képalkotóval a következő jeleket látjuk: a máj térfogata a korai stadiumban növekszik, csak a késői stádiumban van májzsugorodás. Fontos megfigyelés, hogy a folyamat a jobb lebenyt érinti inkább és a lobus caudatus, valamint a bal lebeny volumene megnő, ez utóbbi kontúrjai szembetűnően lekerekednek.

A későbbiekben a májkontúron egyenetlenség, lobuláltság látható (kisebb vagy nagyobb göböknek megfelelően), valamint ujjszerű behúzódások. A májszerkezet is megváltozik, az erek íveltekké válnak, elágazódásuk széttolt, a májvénák calibere szűkebb és ingadozó, a portalis vénák „csonkoltak” lehetnek (egyszer csak véget ér akár egy nagyobb véna is), maga a vena portae kiszélesedik (intra- és extrahepaticusan is). Tortuosus-cavernosus vénák láthatók a májkapuban. A vena umbilicalis recanalisalódhat (Cruveilhier-Baumgarten-szindróma). Még később ascites keletkezik, splenomegalia látható és szembetűnővé válnak a kanyargós, tág portosystemás collateralisok (a vizsgálati regióba esik: a lépkapu, az oesophagus és a köldök körüli vénák). Az epehólyag fala megvastagodhat.

A fejezet felépítése

• I./3.1.: Bevezetés

• I./3.2.: Ultrahang – UH

• I./3.3.: Mágneses rezonancia vizsgálat – MR

• I./3.4.: Hepatocellularis carcinoma – HCC

  • I./3.4.1.: Általános megjegyzések

  • I./3.4.2.: Ultrahang-vizsgálat – UH

  • I./3.4.3.: Számítógépes rétegvizsgálat – computed tomography, CT

  • I./3.4.4.: Mágneses rezonancia vizsgálat – magnetic resonance (imaging), MR(I)

• I./3.5.: Transiens Hepaticus Attenuatio Differencia (CT) – THAD; Transiens Hepaticus Intensitás Differencia (MRI) – THID

  • I./3.5.1.: A THAD/THID-jelenség, alaktani (morphologiai) okok

  • I./3.5.2.: A THAD/THID-jelenség megjelenése a dinamikus képalkotás egyes fázisaiban

  • I./3.5.3.: A THAD/THID-jelenség élettani okai

  • I./3.5.4.: A v. portae-áramlás csökkenése

  • I./3.5.5.: Arterio-portalis (AV) shunt

  • I./3.5.6.: Az a. hepatica-áramlás növekedése

  • I./3.5.7.: Az a. hepatica-áramlás csökkenése

  • I./3.5.8.: A v. hepatica-flow csökkenése

  • I./3.5.9.: Egyéb okok

  • I./3.5.10.: Következtetések

• I./3.6.: Egyéb képalkotó módszerek

• I./3.7.: Sarkalatos gondolatok (take home message)

Irodalom