VI./1.4.: A kockázati befektetők

A kockázatitőke-befektetőket két nagyobb csoportra oszthatjuk:

kérdés

Hogyan csoportosíthatjuk a kockázatitőke-befektetőket?

  • A) Az informális, azaz formalizált közvetítő szervezet nélküli befektetők

    • a) a korábban már említett 4F (founders, family, friends, fools), akik jellemzően a vállalkozás elindításához szükséges tőkét biztosítják, jellegüknél fogva kötődésük az alapító(k)hoz személyes, vagy maga az alapító invesztál cégébe. Ennek megfelelően hozamelvárás vagy tervezett megtérülési időszak az ilyen befektetéseknél nincs;

    • b) az üzleti angyalok (business angels, angel investors): tehetős magánszemélyek, akik pénzügyi elvárásaik mellett gyakran szakmai és személyes szempontokat is figyelembe vesznek, amikor egy magas növekedési potenciállal rendelkező vállalkozásba fektetnek, illetve személyesen is közreműködnek a cég működtetésében.

  • B) A formális tőkenyújtó szervezetek

    • a) kockázatitőke-társaságok: amelyek tőkeegyesítő jellegű gazdasági társaságként működnek, és saját tőkéjüket fektetik be kockázati finanszírozás formájában;

    • b) független kockázatitőke-alapok: amelyek a legelterjedtebb szervezeti formának számítanak, és amelyekben az önálló szervezetként megjelenő kockázatitőke-alapot tőle pénzügyileg elkülönülő és vele magánjogi szerződéses kapcsolatban álló, szintén önálló szervezetként megjelenő alapkezelő működteti. Egyazon alapkezelő egyidejűleg több kockázatitőke-alapot is létrehozhat és kezelhet. A befektetők a finanszírozás forrásaként szolgáló tőkét az adott kockázatitőke-alapba fizetik be, az alapkezelő pedig a szerződés szerinti jogaival és kötelmeivel élve, fekteti be az alap pénzeszközeit innovatív vállalkozásokba;

    • c) nem független kockázatitőke-alapok: tevékenységük megegyezik független társaikéval, de az ilyen alapba nem független kockázati befektetőktől kerül a pénz, hanem egy, az alapot tulajdonló szervezettől, amely rendszerint valamilyen pénzintézet. Ide sorolhatók a különböző bankok, nyugdíjalapok, illetve biztosítók kockázati alapjai, amelyek az ügyfeleiktől gyűjtött pénz egy részét fialtatják az ilyen alapok segítségével.

Az üzleti angyalok tevékenysége

Az üzleti angyalok a tőkepiac azon szereplői, akik befektetéseiket a finanszírozási spektrum kritikus tartományában, azaz a legkockázatosabb fázisban hajtják végre. Egy vállalkozás életében ők az első „idegen” tulajdonostársak, hiszen a többi ebben a szakaszban szerepet vállaló részesedés-finanszírozó mind kötődik valahogy az alapító tulajdonosokhoz. Elnevezésük onnan ered, hogy nem pusztán a megtakarításaik egy részét fektetik a vállalkozásba, hanem aktív irányító-működtető szerepkört is vállalnak, és pénzügyi elvárásaik mellett valamiféle emberi értéket és jó kapcsolatokat is keresnek a mindennapi üzleti tevékenységben. Ezért is gyakori, hogy az angyal és a vállalkozás eredeti tulajdonosai között egy nagyon jó emberi kapcsolat is létrejön az üzleti mellett.

Az ugyancsak gyakran használt informális befektető elnevezés pedig arra is utal, hogy az angyal-befektetést közvetlenül és saját forrásokból hajtják végre a tőkepiac számára gyakran láthatatlan szereplők, így ezen befektetések teljes körű statisztikai és tudományos kutatási számbavétele lehetetlen, viselkedésükre csak esetpéldák és a közösségeik vizsgálatával lehet következtetni.

Mint azt korábban is említettük, a vállalkozás elindításához és korai működtetéséhez szükséges finanszírozás mellett az üzleti angyalok gyakorta a korábban megszerzett vállalatvezetési tapasztalatukat, illetve kapcsolatrendszerüket is a vállalkozás rendelkezésére bocsátják. Mivel saját vagyonukat kockáztatják, és ezáltal nem tartoznak elszámolással senkinek, a befektetési volument és a kondíciókat illetően is számottevően rugalmasabbak a formális befektetőknél. Az angyalok befektetési spektruma kontinensenként az eltérő pénzügyi környezettel és szokásokkal együtt változó, de elmondható, hogy az egészen kis összegű (pár tízezer $) befektetésektől kezdve, a finanszírozási rés áthidalását jelentő 0,5-1 M $-nak megfelelő összeg fedezésére is hajlandók. Sőt, az Egyesült Államokban üzleti angyalok akár több M $-os határig is hajtanak végre befektetéseket.

Egy üzleti angyal jelenléte a vállalkozásban komoly presztízsértékkel is bírhat, hiszen ha a befektetők között egy rendkívül sikeres, jó nevű üzletember is jelen van, az komoly hitelt ad a vállalkozás működésének, és csábító lehet a többi befektető számára, illetve referenciaként is szolgálhat a későbbi, formalizált befektetésekhez. Az üzleti angyalokat legfontosabb jellemzőik alapján Coveney és Moore (1998) csoportosította az alábbiak szerint:

kérdés

Legfontosabb jellemzőik alapján hogyan csoportosíthatók az üzleti angyalok?

  • A) Szűz angyal (virgin angel): még nem tevékenykedett üzleti angyalként, nincs tapasztalata ezen a területen, ugyanakkor alacsony kockázattűrő képességekkel rendelkezik. Jellemzően magasak a hozamelvárásai.

  • B) Rejtőzködő angyal (latent angel): az elmúlt időszakban (2-3 évben) nem fektetett be. Tapasztalata, szakmai ismeretei és forrásai adottak; megfelelő érvrendszerrel meggyőzhető.

  • C) Hozammaximáló angyal (wealth maximising angel): ritkán fektet be, kizárólag kimagaslóan magas hozammal kecsegtető, gyakran rendkívül kockázatos projektekben vállal szerepet, ugyanakkor abban teljes erőbedobással részt vesz.

  • D) Jövedelemvadász angyal (income seek angel): korlátozott pénzforrással rendelkezik, kevés tapasztalattal. A befektetési lehetőségekre pusztán jövedelemforrásként tekint, ezért kockázatvállalása mérsékelt.

  • E) Vállalati angyal (corporate angel): alapvetően vállalati felső vezető, aki magánvagyonából a szakterületéhez közel álló vállalkozásokban szerez részesedést. Szakmai ismerete és kapcsolatrendszere széles körű, de motivációi pénzügyi jellegűek, illetve a saját cégének érdekeit tartja szem előtt. Lényegében a vállalatközi befektetés informális változata.

  • F) Vállalkozó angyal (entrepreneur angel): az induló vállalkozások számára legmegfelelőbb partner. Általában rendkívüli szociális motivációval (feltörekvő fiatal vezetők támogatása, tudás és kapcsolat átadása, életminőség javítása innováció segítségével stb.) rendelkezik. A vállalkozói angyalok karrierük csúcsán visszavonuló top vezetők, jelentős magánvagyonnal és magas kockázattűrő képességgel.

A formalizált tőkenyújtók pár jellemzője

A független kockázatitőke-alapok nagy része úgynevezett zárt alap formájában működik. Ez azt jelenti, hogy az alapba befektetők bizonyos időre (általában 7-10 év) kötelezik el magukat, az alapkezelő ezen időtávra optimalizálja a vállalkozásokba történő befektetéseket, az alap pedig az előre rögzített idő lejártával megszűnik. A kisebb alapok befektetői között sok a magánszemély, azonban a regionális és a globális alapok forrásait szinte kizárólag intézményi befektetők biztosítják. Ez általában pénzintézetek szabad pénzeszközeit jelenti. Gyakorta előfordul, hogy bank, nyugdíj- és egészségbiztosító nem hoz létre saját alapot, hanem valamilyen létező alapba fekteti szabad pénzeszközei egy részét. Jellegéből adódóan (nincs garantált hozam vagy eszközbiztosíték) az ilyen befektetés kockázatosabb, pl. az állampapír-tranzakcióknál és az alacsony likviditás miatt a tőzsdei befektetéseknél is. A magasabb kockázatot a látványosan magasabb megtérülésnek kell kompenzálnia.

kérdés

Mit kell tudni a formalizált tőkenyújtókról?

Az alap forrását biztosító befektetők és az alapból finanszírozott vállalkozások között helyezkedik el az alapkezelő. Az alapkezelő feladata egyrészt az alap felállításának szakaszában a befektetők meggyőzése arról, hogy pénzüket az alapba helyezzék és ezzel rábízzák az alapkezelőre. Miután az alap elérte a kívánt pénzügyi méretet, és a befektetők gyűjtése befejeződött, az alapkezelő feladata a megfelelő befektetési célpontok (vállalkozások) kiválasztása, ahová az alap pénzét kisebb részletekben az adott kondíciók mellett befektetik. Ugyancsak az alapkezelő felügyeli a cég pénzügyi működését, és közreműködik a befektetésből történő sikeres kiszállásban is. A kockázatok mérséklésére az alapkezelő több cégből álló portfoliót alakít ki, annak érdekében, hogy a nyereséges exitek úgy kompenzálják a veszteséges befektetéseket, hogy az egész alap összhozama az alapba fektetők elvárásai szerint alakuljon.

Utolsó módosítás: 2011. November 21., Monday, 16:00