X./2.2.: Műegyetemi Technológia- és Tudástranszfer Iroda
Napjainkban egy egyetem életében nemcsak a kutatási potenciál növelése, hanem az előállított szellemi termékek hasznosítása is rendkívül fontos. A kétféle tevékenységnek szerves egységet kell alkotnia.
A TTI a TÁMOP-4.2.1-08/1/KMR-2008-0001 projekt keretében, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatásával jött létre. http://www.tti.bme.hu;
A BME-n 2009 végén létrehozott – elsősorban a műszaki tudományok tématerületein működő, fokozatosan egyre összetettebb és sokoldalúbb szolgáltatásokat nyújtó – Technológia- és Tudástranszfer Iroda (TTI) küldetése, hogy hozzájáruljon a K+F+I-tevékenységek ösztönzéséhez, és segítse a BME-n keletkező szellemi termékek, kutatási eredmények piacra vitelét. Ennek érdekében mára kiépítették az egyetemen létrejövő szellemi termékek értékalapú nyilvántartását támogató informatikai rendszert, jelenleg folyik az adatokkal való feltöltése. Átalakították a BME szellemitulajdon-kezelési szabályzatát, mégpedig úgy, hogy az segítse és érdekeltté tegye a munkatársakat és a hallgatókat a hasznosítható szellemi termékek előállításában.
Végül, de nem utolsó sorban kialakították azt a szakértői hátteret, amely megalapozza a TTI szolgáltató tevékenységét. E szakértői gárda segítséget nyújt a szellemi termékek védelmét, hasznosítását támogató üzleti tervek készítésében, a gyártási folyamatokhoz szükséges induló források megszerzésében, illetve a pályázatok elkészítésében.
A TTI a közelmúltban megkezdte szolgáltató tevékenységét. A szervezet működése arra épít, hogy a karokon dolgozó munkatársak, egyfajta hálózatos konstrukcióban, a TTI-vel együttműködve, karonként nyújtják az alapvető segítséget és az információt. Már az eddig eltelt rövid időben is születtek eredmények: a TTI több sikeres projektet tudhat maga mögött. Olyan hasznosítási folyamatok indításában működött közre, amelyek spin-off cégek alapítását, illetve üzletileg is hasznosuló termékek transzferjét célozzák.
A TTI szorosan együttműködik a Villamoskari Hallgatói Innovációs Központtal. Új elem a TTI tevékenységében, hogy a hallgatókat is munkatársakként kezeli, így többek között a hallgatók és a kutatók által közösen előállított szellemi javak hasznosításában is közreműködik. Erre jó példa a már említett Demola-Budapest program, amelynek keretében hallgatói csoportok számára ipari megbízású kutatásokat szerveznek.
Egy Demola-projekt azzal kezdődik, hogy az ipari szereplők megfogalmazzák a feladatot, amelyet a TTI és a HIK meghirdet a Demola-honlapon, majd az érdeklődők közül egy szakmai bizottság kiválasztja azokat, akiket a tanulmányaik alapján alkalmasnak talál. Ha a belőlük verbuvált csapat jól működik, sikeresen oldja meg a feladatot, és az ipari partner is elégedett, akkor az utóbbi megvásárolhatja az elkészült munkát.
Ebben a kedvező esetben a hallgatók a kutatási munkájukért pénzt is kapnak, amellett, hogy a tanszékek – előzetes egyeztetés után – az eredményt diplomatervként, szakdolgozatként, önálló laboratóriumi feladatként, esetleg TDK-munkaként elfogadják. Ha az ipari partner nem tart igényt az eredményre, akkor a hallgatók előtt különböző lehetőségek nyílnak meg, pl. maguk kezdhetik el hasznosítani, vagy a hasznosítására vállalkozást indíthatnak azokkal, akikkel a projektben – mert ez is kiderül – jól tudtak együtt dolgozni. Mindehhez segítséget is kaphatnak a TTI-től és a HIK-től.
Szintén újdonság, hogy a TTI kutatási pályázatokat ír ki és projekteket kezdeményez. 2010 végén – a HIK-kel együttműködve – pályázatot hirdetett Ötlettől az üzletig – Műegyetemi innovációs projektverseny címmel, amelyen az egyetem minden polgára indulhatott. (http://www.hik.bme.hu/palyazat/index.html)
A 3 hetes pályázási határidő ellenére összesen 56 projektjavaslatot küldtek be egyéni és csoportos pályázók, ezek 90%-a hallgatói pályamű volt. A legjobbaknak segítettek a megvalósításban. Hasonló verseny kiírását tervezik 2011 őszén is. A cél az, hogy a TTI hosszú távon egyetemi szervezeti egységként működjön. Ehhez a szolgáltatások finanszírozásáról maguknak a karoknak kell gondoskodniuk. Ez eleinte befektetéseket jelent, amelyek később – a szellemi termékek hasznosításából – természetesen megtérülnek. Ez az egyetlen járható út, noha a kockázati befektetési struktúra eddig még nem nyert létjogosultságot a BME-n. (Kovács, Tömösközi 2011)
Utolsó módosítás: 2011. November 21., Monday, 15:41