Svédország vezető tagállam az innováció területén Európában, bár az SII-index alapján 2009-ben Svájc mögött a második helyre szorult. Ez részben metodológiai változásoknak, részben Svájc erőteljes növekedésének köszönhető Az ipari K+F-ráfordítások 20 nagy gazdasági társaság köré koncentrálódnak; a kkv-k kiadásai más európai ipari állam szintjének felelnek meg, de arányuk a GERD-en belül kisebb. A svéd gazdaság nagymértékben exportfüggő; fő tételnek a beruházási cikkek számítanak. A kereslet visszaesése e két tényező miatt érintette erőteljesebben a svéd gazdaságot, mint a többi uniós államét. Mindez nem maradt hatás nélkül a főbb export ágazatokba történő innovációs célú befektetések terén. A válság ellenére az ipari szereplők igyekeztek fenntartani a korábbi foglalkoztatási szintet a K+F területén, kisebb a keresletet inkább a munkaidő, illetve a kifizetések csökkentésével ellensúlyozták.
A gazdasági visszaesésből való kilábalást az is befolyásolja, hogy a K+F-tevékenységet végző legfontosabb cégek egyre inkább globalizálódnak. Jelenleg üzleti K+F több mint 40%-át Svédországon kívüli központú vállalkozások adják; a tisztán hazai cégek számára a belföldi piac egyre marginálisabb szerepet játszik. Az innovációs célú befektetések persze nemcsak a nagyvállalatokat érintik, hanem a részükről megnyilvánuló csökkenő kereslet is hatással van a tudásintenzív kkv-kra, a kutatóintézetekre és az egyetemekre. A kkv-kat két részről is sújtják a kedvezőtlen feltételek: a tőkehiány és a mérséklődő innovációs megrendelések oldaláról.
Az ország innovációs teljesítményének alakulását jelentősen befolyásolja a gépjárműgyártás meghatározó gazdasági szerepe. A magánszektor foglalkoztatottainak 5%-a dolgozik ebben az ágazatban, és K+F-ráfordításainak kb. negyede jelentkezik ezen, a gazdasági válság által különösen sújtott területen. Gondot okoz – a fentiek mellett – az a körülmény is, hogy a svéd innovációs politika kevéssé ösztönzi a nem technológiai jellegű (pl. szolgáltatási) tevékenységeket. A támogatások középpontjában az erős egyetemi kutatási rendszer és az üzleti K+F áll, a kettő közötti megfelelő kapcsolat viszont hiányzik. Svédország 2008-ban új kutatási és innovációs törvényt fogadott el, és minden korábbinál jelentősebb összeget különített el a K+F számára. A kutatás támogatását azonban nem tekintették mindenhatónak; több más gátló tényező felszámolására is törekedtek emellett.
A legnagyobb kormányzati szubvencióban az akadémiai kutatóintézetek részesülnek. A felsőoktatási intézmények K+F-tevékenységének finanszírozásánál alapvető szempont a minőség, amelynek mérése két kritérium alapján történik: publikációk, illetve publikációs referenciák, valamint a külső finanszírozás (beleértve az ipartól jövő megbízásokat). Az alapkutatás támogatása a II. világháború óta kétféle módon megy végbe: az egyetemek számára nyújtott közvetlen, valamint a parlament által létrehozott kutatási tanácsokon keresztül – pályázati úton – biztosított támogatás formájában. A törvény elfogadásával e rendszer egy harmadik elemmel – a stratégiai befektetésekkel – bővült. A fentiek mellett innovációs irodákat hoztak létre a felsőoktatási intézményeknél tottakata kutató és az üzleti szféra közeledése, a K+F-eredmények gyakorlatba ültetése céljából.
A svéd intézményi rendszert viszonylag kevés számú tárca jellemzi, ami azzal a következménnyel jár, hogy a más országokban minisztériumi hatáskörbe tartozó tevékenységeket kormányügynökségek látnak el. A legtöbb innovációpolitikai feladat gazdája a Vállalkozási, Energiaügyi és Kommunikációs Minisztérium (Ministry of Enterprise, Energy and Communications). A Kormányzati Innovációs Ügynökség (Swedish Governmental Agency for Innovation Systems, VINNOVA) portfoliójába a szükségletek által vezérelt K+F- és demonstrációs tevékenység finanszírozása, a hálózatépítés, a szereplők közötti együttműködés erősítése tartozik. E munkát két félig magán alapítvány is segíti, a Tudás Alapítvány (Knowledge Foundation) és az Alapítvány a Stratégiai Kutatásért (Foundation for Strategic Research). A stratégiai kérdésekkel a Kutatási és Oktatási Minisztérium (Ministry for Research and Education), a kimagasló alapkutatások támogatásával pedig a Svéd Kutatási Tanács (Swedish Research Council) foglalkozik.
