|
IV./2.4.: India
India GDP-je 2003. és 2008. között éves szinten 8,8%-kal növekedett. Ez a fejlődés némileg mérséklődött (6,7%-ra) 2009-ben, ennek ellenére az ország – Kína mellett – továbbra is a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdaságának számított. Indiát nem viselte meg a válság olyan mértékben, mint az Uniót, az USA-t, az ázsiai államok jelentős részét, így Japánt, Dél-Koreát vagy Szingapúrt. Mindez azzal magyarázható, hogy gazdasága kevésbé exportfüggő. A gyors fejlődés kézzel fogható eredményekkel járt: jelentősen csökkent a szegénység, és számottevően nőtt a vásárlóerő a középosztály körében.
Az indiai innovációs rendszer előtti főbb kihívások az utóbbi időszakban nem sokat változtak: az innovációs potenciál ösztönzése az új technológiai területeken, a technológiai kapacitások erősítése, a termelő szektor versenyképességének javítása. Indiában a K+F-ráfordítások 68%-át az állam finanszírozza, 30%-át pedig az üzleti szféra, de az utóbbi években csökkent az előbbi és növekedett az utóbbi szerepvállalása. A GERD 2008-ra megközelítette a 6 Mrd €-t, ez 2005-höz viszonyítva – abszolút értékben – 60%-os emelkedésnek felel meg.
A GERD/GDP mértéke 1992-93-ban még 0,8% volt, ez a 2003-2005. közötti időszakra 1,13%-ra nőtt, majd a 2004-2007. közötti periódusban – becslések szerint – 1%-ra esett vissza. A jövőre vonatkozóan a kormány elkötelezett az arány 2%-ra történő emelése, valamint az üzleti szféra ráfordítási arányának megduplázása iránt. Fontos célként fogalmazták meg a technológiai előretekintés alkalmazását annak érdekében, hogy a TéT-erőfeszítések koherens szinergiát teremtve, megfelelő irányba haladjanak.
Az elmúlt évben napvilágot látott stratégiai dokumentumok nagy figyelmet szenteltek az intézményi reform és az innovációs kihívásokra vonatkozó pénzügyi intézkedések kérdéseinek. Példaként említhetjük, hogy a 11. ötéves tervben, 2007. és 2012. között az oktatásra fordított kiadások megötszörözése szerepel – elérve ezzel a GDP 6%-át – és már a 2009/2010. tanévben is jelentős összegeket különítettek el e terület számára. Az oktatás területén egyaránt prioritásként szerepel az alap-, a közép- és a felsőfokú képzés erősítése.
A következő 5 évre vonatkozó tervek között szerepel a felsőoktatásban résztvevők arányának 11%-ról 15%-ra emelése. India számottevő sikereket ért el a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásában az IKT, a biotechnológia, a gyógyszeripar, az atomenergia, az űrkutatás és a nanotechnológia területén, ami jelentős mértékben a magasan képzett munkaerő rendelkezésre állásán alapult.
Hasonlóan fontos törekvés, hogy a K+F járuljon hozzá a mikro-, a kis- és a középvállalkozások versenyképességének javításához, valamint a „2. Zöld Forradalom” (Green Revolution) célkitűzéseinek megvalósításához. Az indiai miniszterelnök bejelentette, hogy az ország nem fogja túllépni a fejlődő országok számára előírt CO2-kibocsátási rátát, ezzel is hozzájárulva a klímaváltozás negatív következményeinek enyhítéséhez. Nyolc kiemelt területen kívánnak jelentős előrelépést tenni a jövőben: a napenergia alkalmazása, az energiahatékonyság javítása, fenntartható élettér, vízvédelem, a Himalája ökorendszerének megőrzése, zöld India, fenntartható mezőgazdaság, stratégiai gondolkodás a klímaváltozásról.
|
Melyek az indiai kormányzati szerkezet 3 szintjét jelentő szervezetek?
|
Az indiai kormányzat hitet tett a szellemi tulajdon védelmének erősítése mellett, különösen az állami kutatóintézetek és a felsőoktatás területén. További cél e szervezeteknél a vállalkozások létrehozatalának ösztönzése és az innovációs potenciál erősítése. Az ország vezetése ösztönözni kívánja a nemzetközi TéT-együttműködésekben való részvételt oly módon, hogy a hazai kutató szervezetek egyenrangú félként kapcsolódhassanak be a munkába, javítva ezzel India tudományos megítélését a világban.
Az indiai kormányzati szerkezet 3 fő szereplőt foglal magában, amelyek egymással hierarchikus kapcsolatban állnak. A legfőbb testület a Parlament, amely felső- és alsó házból áll. Minden, az innovációt érintő törvényt és stratégiát a bizottsági rendszerben működő Parlament ratifikál. A második szint a Miniszterelnöki Hivatal (Prime Minister's Office, PMO), amely a Tervezési Bizottsággal (Planning Commission) és más tárcákkal együtt alakítja, kezdeményezi és megvalósítja az innovációt érintő politikákat. A harmadik szintet jelentik a minisztériumok (Tudományos és Technológiai, Ipari, Humánerőforrás-fejlesztési stb.), amelyek különböző programokat indítanak útjukra, továbbá segítik és koordinálják az üzleti és nem kormányzati szervezetek és azok szövetségeinek innovációpolitikai tevékenységét.
|
|