VIII./2. fejezet: Szerzői jog

A szellemi tulajdon másik ága, a szerzői jog a szerzői művek és a kapcsolódó tevékenységek védelmét szolgálja. E terület legfontosabb kérdéseit a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjtv.) szabályozza.

VIII./2.1.: A szerzői jogi védelem tárgya

Szerzői jogi védelem alatt állnak az irodalmi, művészeti és tudományos alkotások, így pl.

2. ábra: Szerzői jogi védelem alatt álló alkotások [Szjtv. 1. § (1)-(2) bek.]

VIII./2.2.: A szerzői jog jogosultja

A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző). Szerzői jogi védelem alatt áll – az eredeti mű alkotóját megillető jogok sérelme nélkül – más művének át- vagy feldolgozása, illetve fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van. Több szerző közös műve esetében – ha annak részei nem használhatók fel önállóan – a szerzői jog együttesen és általában egyenlő arányban illeti meg a szerzőtársakat; a szerzői jog megsértése ellen azonban bármelyikük önállóan is felléphet. (Szjtv. 4. és 5. §)

VIII./2.3.: A szerzőt megillető jogok

A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok összessége. A szerzői jogi jogosultságok két csoportja a személyhez fűződő és a vagyoni jogok. (Szjtv. 9-29. §)

11. táblázat: A személyhez fűződő és a vagyoni jogok jellemzői

VIII./2.4.: A védelmi idő

A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított 70 éven át védelemben részesülnek. A védelmi időt a szerző halálát követő év első napjától, szerzőtársak esetében az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani. Ha a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított 70 év. Ha azonban ez alatt az idő alatt a szerző jelentkezik, a védelmi időt az előbbiek szerint kell számítani. (Szjtv. 31. §)

VIII./2.5.: A szabad felhasználás esetei

Csak a nyilvánosságra hozott művek használhatók fel szabadon, amennyiben ez

• A) nem sérelmes a mű rendes felhasználására;

• B) indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit;

• C) megfelel a tisztesség követelményeinek;

• D) nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra.

A szabad felhasználás díjtalan, ahhoz a szerző engedélye nem szükséges. Főbb esetei: a mű részleteinek idézése, szemléltetés érdekében iskolai oktatás, tudományos kutatás céljára történő átvétel, magáncélú másolás, belső (intézményi célra) történő másolatkészítés könyvtárak, oktatási intézmények, múzeumok, levéltárak részéről, kép- és hangarchívumok, rádió- vagy televíziószervezet által saját eszközökkel készített ideiglenes rögzítés a saját műsor sugárzásához jogszerűen felhasználható műről stb. (Szjtv. 33-41. §)

VIII./2.6.: A szerzői joghoz kapcsolódó jogok

Az Szjtv. nemcsak a szerzők, hanem az ún. kapcsolódó jogok jogosultjainak teljesítményeit is védelemben részesíti. A kapcsolódó jogi jogosultak közé tartoznak

• A) a szerzői joggal szomszédos jogok jogosultjai, így (Szjtv. 73-82. §)

  • a) az előadóművészek;

  • b) a hangfelvételek előállítói;

  • c) a rádió- és televíziószervezetek és

  • d) a filmelőállítók, valamint

• B) az adatbázis-előállítók. (Szjtv. XI/A. fejezet)

Fontos hangsúlyozni, hogy a kapcsolódó jogok védelme nem befolyásolja az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat érintő szerzői jogok védelmét. [Szjtv. 83. § (1) bek.]